Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
A lapított gömbtestű, hosszú nyakú, sokszor fényes felületű, sokféle változatban ismert306 "klasszikus" török fekete korsótípus alapvetően idegen maradt magyarországi környezetben, a hódoltság után el is tűnt. A plébánia helytörténeti gyűjteményében levő egyik korsótöredék (37. kép 2) e típus egyik változatához tartozhatott,307 de török (balkáni török) korsó darabja lehetett a másik is (37. kép 1). Ez utóbbinál a korsónyak erőteljes bordákkal tagolt, szája felé erősen szűkülő.308 Az említett nyakmegoldás feltűnik - kissé más alakításban - egy újkori mezőtúri korsón is,309 mely a forma továbbélését mutatja. Az ásatásból előkerült korsótöredék (34. kép 7)310 rétegviszonyai alapján késő török korinak tartható, egyaránt lehet török illetve magyar áru. Habán korsók. Az ásatások helyszínén, de leginkább a 4. gödörből több kisebb habán korsótöredék is napvilágot látott (28. kép 8, 11, 34. kép 6). Az oldalak mindegyiknél függőleges irányban gerezdekkel (bevágásokkal) tagoltak. A 4. gödör két oldaltöredékén sötétkék alapfelületen, egyik oldalról kettős csík által lehatárolt mezőben, fehér, illetve világosabb színű, stilizált virágok, levelek, indák alkotják a díszítést.311 A hasonló díszítésű, évszámmal jelölt edények a 17. század második feléből, illetve annak végéről valók,31' ezek alapján a váli töredékeket is erre az időszakra keltezhetjük.313 Kis-ázsiai török fajansz. Az 1986. évi ásatások egyetlen török fajansz tárgya egy aprócska szórvány lelet, melyet korsó- vagy táltöredéknek vélünk. A töredéket vastag, jellegzetesen élénk, máz alatti bólusz-vörös szín díszíti, ennek alkalmazása az izniki műhelyekben az 1570-es évektől készült ún. rodoszi vagy négyvirágos stílusú kerámiákra jellemző.314 Egyéb korsók. A fenti csoportokba nem sorolható korsótöredékek nagyon vegyes összetételüek, sokféleségük a korszak korsóinak forma-, és típus-, valamint anyag-, és színgazdagságáról tanúskodik. A török fazekastermékek körébe tartozik az a halványvörös anyagú, zöld mázas, széles nyakú kis füles korsó, melynek töredéke (34. kép 1) az 1986/V-VI. szelvényből került elő.315 Az 1986/11. szelvény 1. gödréből való egy téglavörös anyagú, kívül fűzöld mázas, erősen öblös testű korsótöredék, korongszerű talppal (32. kép 2). Formája, máza idegen a hazai 16-17. századi, hódoltság kori leletanyagban, feltehetően a 17. század végének terméke/16 A durvább, homokos soványítású, halványvörös színű, mázatlan korsótípust képviseli az 1986/A ("I. árok") 2. (török kori) gödréből származó fültöredék.317 A mázatlan, vörös anyagú korsók zömében nagy valószínűséggel 16. századi, de ugyanakkor a 17. században is használatos, helyi 306 A hosszú, hengeres, vagy közel hengeres nyakú korsótípust (ezen belül természetesen kisebb variációkkal) reprezentálja többek között néhány budai korsó, illetve korsótöredék: GARÁDY 1944 388, CXXXV.t 1, 6; SZABADFALVI 1986. 3. kép GERELYES 1991. 28, 8. kép 1, 9. kép 2. Közel áll hozzá például a pécsi múzeum egyik ismeretlen lelőhelyü redukált égetésü nyaktöredéke, de az kissé rövidebb, s díszített (FEHÉR 1959. 108, V.t. 6). 308 Hasonló, bár kevésbé összeszűkülő, bordás nyakkiképzést figyelhetünk meg egy pécsi redukált égetésű korsó nyaktöredékénél is (FEHER 1959. 108, Ilit. 9). 309 SZABADFALVI 1986. 8. kép. 310 Párhuzamként egy szolnoki redukált égetésű korsó töredékét említjük, de ennek nyaka hosszabb, vállát bekarcolt íuggönyívminta díszíti (KOVÁCS 1984b. 121, 25.t. 1). A lelet lelőhelye alapján valószínűleg török kori. 311 Az ásatás területén szórványként egy további kék virágmotívummal díszített, fehér oldaltöredék (ltsz. 89.1.308) került elő, s a plébánia helytörténeti gyűjteményében egy nagyobb díszítetlen oldaltöredék található (szintén az egykori vár területéről származó), ezek a töredékek a mennyiségi statisztikához jelenthetnek adalékot. 3P A habán kerámiára vonatkozó nagyobb összefoglalás, további irodalommal: KATONA 1974. Ls. például 19!, 21, 29, 45, 56. oldalakon levő képek, tárgyleírások: 209-213. Az 1986/VI. szelvény töredéke az 1640-es török akcsével együtt került elő. 314 A témához rövid összefoglalás és további irodalom: ASLANAPA 1984. 317-332, 434-438; ASLANAPA-YETKIN-ALTUN 1989. 27, 319-326 (151, alsó kép, 217, középső kép!); ATASOY-RABY 1989. 289-368. 315 Hasonlót ismerünk például Szolnokról (KOVÁCS 1984b. 20.t. 8) és Budáról (NAGY 1936 28, XlV.t. 2. kép), bár ezek nyaka nem kifelé hajló, hanem hengeres. Ide sorolható még a bácsi (Bac) vár egyik füles, a perem felé kissé szélesedő nyakú kis korsója is (NADJ1961. 95, T.IX. 5). 316 A hazai leletanyagból sok részletében eltérő, de ugyancsak erősen öblös, s méretben csaknem egyező, kívül zöld mázas edényeket közöl Parádi Nándor, melyek a bennük talált pénzleletek alapján a 17. századra (17. század második felére), 18. század elejére keltezhetők (Györvár és Újfehértó: PARÁDI 1963. 218, 248, 12 kép 6. = 24. kép 3, 25 kép 2). A bécsi Városi Múzeum gyűjteményéből is ismerünk öblös testű, különféle korongos talpú korsókat a 16-17. századra datálva, ezek sem pontos párhuzamok, de szintén útmutatást adhatnak váli darabunk besorolásához (WIEN 1982. pl. Kát. 224, 242-244, 250, 252). A vörös anyagú, mázatlan korsók egyik változata, melynél a perem és a fül kiképzése egyező a váli töredékkel, ismeretes például az ugodi várból, a 16. századra keltezve (MITHAY 1988. 73,18. ábra 5). 46
