Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A régészeti kutatások
II. A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI TEMPLOMROM HELYE A MAI TELEPÜLÉSEN BELÜL Az ún. Templomsor utcáitól övezett István tér a mai község belterületének DNY-i negyedében található, a Váli-víz jobb partján (1. kép 2, 2. kép). A középkori templomhely, a 18-19. századi térképek,116 katonai felmérések,117 valamint a környékbeli telkekről részben múzeumba, részben a plébánia helytörténeti gyűjteményébe került szórványleletek egyaránt azt látszanak igazolni, hogy a "Burgundia" és a Templomsor környéke tekinthető a mai község legrégibb, középkori ill. török kori településmagjának. A váli völgy nyugati lejtőjének ezen szakasza tulajdonképpen az egykori mocsaras völgyfenék (tszfm. 115 m) síkjából kb. 10-15 m-rel kiemelkedő, E-D-i tengelyű, 200-300 m szélességű földplató. A rendkívül sűrű - s az 1693. évi újratelepítéstől napjainkig folyamatos - beépítettség folytán az egykori falu helyére vonatkozóan alig rendelkezünk régészeti adatokkal. A Templomsor és "Burgundia" különböző telkeiről építkezés, kertművelés során alkalmilag előkerült leletek szóródása alapján118 csupán a következő állapítható meg: a középkori templom, majd török palánk a kb. 1200 x 200 m-es kiterjedésű völgy É-D-i irányát követő tengelyű település D-i harmadában épült fel, közvetlenül a már említett völgyperem, a Templomsor vonalától keletre meredeken leszakadó fennsík (tszfm. 130-135 m) lábánál, a faluhelynek otthont adó földsáv (tszfm. 120 m) síkjából 1-2 m-re kiemelkedő teraszon (2. kép). A középkori templom egyetlen, viszonylagos épségben fennmaradt részlete, a falusi környezetben szokatlanul nagyméretű, több szintes torony a mai István tér 4. sz. alatti telken, egy kb. 30 x 20 m-es alapterületű, zárt szőlő- és gyümölcsöskertben áll. A régészeti kutatások erre, a csupán a torony közvetlen környékét érintő területre korlátozódtak, melyet É-ról a plébánia, Ny-ról a Templomsor, D-ről a klasszicista templom épülete, K-ről az általános iskola utcája határol. A feltárásra rendelkezésre álló felületet az erős lepusztultság jellemzi,119 a legtöbb károsodást a középkori templom feltételezett szentélyének környéke szenvedte el (3. kép A).1"0 Az időközben még fokozottabbá vált talajerózió következtében napjainkra a torony és az iskola utcaszintje közti különbség - az alsó, keleti részeken a közel 2 m-es falalapozási mélységeket is elérve - erősen lejtő terepalakulattá mosódott össze. 1973 után egy újabb mesterséges tereprendezés következett, ami további, kb. fél méteres szintkopást eredményezett. A TORONY A váli középkori templomtornyot (4. kép 1, 7-8. képek) már a századforduló óta jelentős műemlékként tartják nyilván, ugyanakkor részletekbe menő műemléki vizsgálatáról nem tud a szakirodalom.121 Vázlatos adatfelvételét követően - különösebb falkutatások nélkül is látható - gótikus formajegyei alapján, az építészettörténész szakemberek korát a 15. századra becsülték.1'" Ennek megnyugtató tisztázásához azonban a jövőben szisztematikus falkutatásokra is szükség lenne. Jelen állapotában az alábbiak írhatók le róla: 116 I. 1782-1785, II. 1829-1866, m. 1872-1884. 117 CSENDES-IPOLY 1977. Coll XII. Sec. 20, Coll. XXXI. Sec. 51-52, 5061/4. szelvény. 118 Ls. 88-89. j.; DORMUTH 1936. 51.; HORVÁTH 1970. 102. Felvetődhet annak lehetősége is, hogy a múlt század végén Válról a Magyar Nemzeti Múzeumba került (ltsz. 1898.16.98), B. Oberschall Magda által bizánci, 13. századi típusnak vélt (OBERSCHALL 1953. 233, Fig. 75a), újabban viszont Lovag Zsuzsa által 12. századi, román stílusúnak meghatározott (LOVAG 1980. 363-372, Abb. 2) bronz mellkereszt eredeti lelőhelyét ugyanitt kell keresnünk. 119 A török kori és barokk átépítések, mesterséges szintalakítások sorozata mellett, súlyos károkat okoztak a templom 1820-as években lezajlott bontásával járó munkálatok, valamint a H. világháborús szovjet katonai temető, a szőlő- és gyümölcstelepítések és a közművesítések bolygatásai. 120 A szentélyt és környékét az István tér általános iskola felőli utcafrontjának kialakításakor - a domb keleti végével együtt - elhordták, s az ekkor mesterségesen kialakított, új dombszegélyen egy I. világháborús katonai emlékmű kapott helyet. 191 „ 1976. évi hrsz. 248, 1990. évi hrsz. 144, törzs sz. 1615, MO.MUEML. 1976. 291; 1990.1, 498. 122 122 GERECZE 1906. ü, 308, 1156;GENTHON 1951.207; 1959. 406-407, 398. kép; MO.MŰEML. 1976. 291; 1990.1,498. 19
