Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A régészeti kutatások
A nemrégiben új sisakot kapott, de egyébként meglehetősen elhanyagolt állapotú torony négyzetes alaprajzú, alapterülete 6,9 x 6,9 m, tájolása DNY-ÉK 51', belvilága 4,6 x 4,1 m, falszélessége 3 oldalán: 1,4 m, a templomhajóhoz csatlakozó K-i oldalon: 0,9 m. Falazata - a nagy felületeken lehullott vakolat helyén jól láthatóan - viszonylagos épségben őrződött meg, a falkoszorú magasságáig. Sarkain nagy méretű, fehérmészkő kváderekkel armírozott. Falszövete: másodlagosan felhasznált kváderekkel kevert törtköves (részben sárgás-szürke, üledékes homokkő, részben fehérmészkő) vegyes-falazat. Sok helyen megfigyelhetők az újkori (1753-1827?) javítások, átalakítások nyomai. A torony déli homlokzatának (7. kép 4) földszintjén középkori kőanyaggal (kváderek, kőlap) keveredő, újkori téglával elfalazott, eredetileg egyenes záródású kapu: talán a gótikus korszak utáni török periódus emléke, mely a templom újjáépítésekor (1721) új, téglakifalazású szegmensívet kapott, s 1753-ban került végleg elfalazásra (4. kép 3). Felette ugyancsak újkori téglaágyazatba ültetett, fekvő ovális ablak látható, efelett újkori téglával elfalazott, pontosan nem meghatározható ablak részlete. A gótikus periódus egyik emeleti szintjét jelzi a kőkeretes, élszedett, rézsűs bélletü, kisebb csúcsíves ablak, sajátosan tagolt vállkiképzéssel (7. kép 4b; 8. kép b). A következő szint az efölötti, nagy csúcsíves ablakhoz köthető. Utóbbi kőkáva-profilja szintén rézsűs, finom lépcsős - kanellurás tagolással. A könyökkő keretköve alatt - utóbb levésett - párkányzat maradványai vehetők ki. Legfelül az 1827-ben elhelyezett óra látható. A keleti homlokzat (7. kép 1) földszintjén szegmens-íves újkori bejárat (1721-1753?), a török után 1721- ben helyreállított templomhajó NY-i zárófalának (vegyes, középkori kváder-újkori tégla) előfalazatként meghagyott részletével (4. kép 3), s a legutoljára 1791-ben javított tető lenyomatával (4. kép 1). Utóbbi szakaszon - egymás fölött - két keskeny, téglalap forma újkori ablak látható, egyik téglával elfalazott. Felettük négyzetes, téglakeretezésű, szintén újkori ablak, majd a nem pontosan kivehető, amorf ablak, majd a déli oldalon már leírt, nagy csúcsíves gótikus ablak következik (7. kép la; 8. kép a), legfelül az órával. Ezen az oldalon a lefaragott párkányzat nyomai alig észlelhetők. Az északi homlokzaton (7. kép 2) - a délivel azonos magasságban - kis csúcsíves, felette nagy csúcsíves ablak látható, a lefaragott párkányzat maradványával. Legfelül az óra. Megjegyzendő, hogy a déli oldal pontosan meg nem határozható ablakával megegyező helyen egy téglalap forma, egyszerű kőkeretezésű, újkori téglával elfalazott ablak figyelhető meg. A nyugati homlokzat (7. kép 3) azonos az É-ival, a különbség csupán annyi, hogy a kis csúcsíves, gótikus ablak téglával elfalazott. RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK A TORONY KÖRÜL A toronyhoz tartozó templom alaprajzának és építési periódusainak tisztázására elsőként Csukás Györgyi tett kísérletet 1973-ban.1B Eredményei az alábbiakban foglalhatók össze (3. kép): A toronytól K-re húzott kutató árokban (1973/1), továbbá a toronytól É-ra és D-re nyitott szelvényekben (1973/1. és IV) sikerült meghatároznia egy háromhajós templom NY-i zárófalát és a D-i főfal egyes szakaszait, az ÉNY-i és DNY-i (10. kép) sarkokat, végül a főhajó teljesen kitermelt É-i és D-i falainak nyomvonalát. A templom K-i végének, ill. szentélyzáródásának vizsgálatára szánt szelvények (1973/V-IX) üresnek bizonyultak. A torony és a főhajó viszonyának tisztázására a torony É-i oldalán nyitott szonda (1973/1) viszont bizonyossá tette, hogy a 15. századi torony és a főhajó NY-i zárófala nincsenek egybekötve, a tornyot később építették a templomhoz (12. kép C. és 4. kép 2). Csukás Györgyi a rendelkezésére álló adatok nyomán három építési periódust állapított meg. Eszerint az épület-komplexum magja (1. periódus) a 15. századnál mindenképpen korábbi, egyhajós templom (belvilága ? x 8,5 m), melyhez a gótikus torony és az oldalhajók (D-i oldalhajó belvilága: ? x 4,0 m, É-i oldalhajó belvilága: ? x 3,6 m) utólag épültek (2. periódus). Az írott források taglalásakor már általunk is többször idézett 1746-47. évi Canonica Visitatio adatait felhasználva állapította meg a 18. századi átalakítást (3. periódus), ekkor a háromhajós templomot - a pülérek nyomvonalában - ismét egyhajóssá szűkítették. Ugyanezen 123 RÉG.FŰZ. Ser.I. No.27. (1974) 105; ALBA REGIA 14 (1975) 369-370. 20
