Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)

legjobb, több évszázadot is kibíró festékanyagot használta, ennek ellenére levélben ő is többször sürgette a téliesítést, a falképek lefedését. Az első őszi nedvesség, a savas esők, a levegőben lévő kénsavas gázok már 1939-ben kikezdték a festékanyag mészkötését, az elváltozások komoly aggodalomra adtak okot. A felület elgipszesedése leporlasztotta a festékréteget és ez a képek jelentős fakulásához vezetett, aminek elsősorban a kénes gázokra érzékeny és sok helyen használt ultramarin volt kitéve. Számos javaslat született a befedésre - de többek között Lux Elek tiltakozása miatt, akinek véleménye szerint ez a Romkert egészének összképét rontotta volna - ezek végül is meghiúsultak. Később, 1943-ban, a Műemlékek Országos Bizottsága részéről Gerevich Tibor vizsgáltatta újra a művek állagát9

a városházi falképekével együtt. A városházi seccók elkészítésére Aba Nóvák 1938. december 28-án kapta megbízását dr. Csitáry G. Emil polgármestertől.10 Ennek előzménye a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének levele,11

illetve a már említett levélben foglaltakat megerősítő miniszteri leirat volt. A Városháza I. emeleti előcsarnokában, a polgármesteri hivatal előtti lépcsőház mintegy 50 négyzetméteres felületén a Szent István Emlékév székesfehérvári eseményeit kellett megörökítenie: a Szent Jobb látogatását, a fehérvári országgyűlést és a vitézavatást (ez utóbbinál a Szövetség levelében kiemelten felhívja a figyelmet Horthy alakjának megformálására, különös tekintettel a kormányzó közelgő A Szent Korona és a Szent Jobb története. Aba Nóvák Vilmos seccója a romkerti mauzóleumban, (részletek). 54