Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)
70. születésnapjára.) Feltehetően a mauzóleumbeli munkálatok miatt a kartonok elkészítése 1939 augusztusának végéig elhúzódott. S bár a városházi falképek védett helyen voltak, a helyiségbe beépített felülvilágító ablakok szigetelési hiányosságai nagymérvű beázásokat okoztak. így a szinte teljesen elpasztellesedett művet már 1942-ben konzerválni kellett/ Ezzel csaknem egyidóben, 1943-ban a mauzóleum festményeinek védelmére Gerevich a legkézenfekvőbb megoldást javasolta: a bejáratok deszkával való eltakarását. Megállapították azt is, hogy a festék rögzítésére alkalmazott vékony celluloid réteg a nedvesség következtében már teljesen elhalt, és a képeken a szürkésfehér foltok egyre nagyobb területeken jelentkeznek. "Ennek az évnek az eseményei nem csupán külső díszt jelentettek, hanem egy nemzetnek önmaga lelkébe való elmerülését reprezentálják. Ezek megörökítésére tehát nem csupán a pusztulásnak könnyen kitett fényképek és mozgófényképek, gyorsan feledésbe merülő hírlapcikkek, hanem olyan alkotások is szükségesek, amelyek méltóan és maradandóbban tudják megőrizni az eljövendő századok magyarja számára ezeknek az ünnepségeknek a fényét és jelentőségét."12 - A falképeket életre hívó miniszteri leiratnak az örökkévalóságra vonatkozó passzusa nem igazolódott. A falképek rekonstrukciójakor kiderült, hogy a kutatás éppen a becsmérelt, mégis dokumentatívabb erejű „médiák" által kezdődhetett meg. E művek - elsősorban a mauzóleumbeliek - szomorú sorsát ismerve a politikai reprezentáció szolgálatába állított művészet tragédiájának is tanúi lehetünk, amely törvényszerűségeiből fakadóan az alkotó személyét és megítélését sem hagyja érintetlenül. A háború utáni új politikai érában lemeszeléssel tüntették el a műemlékegyüttest, amely szinte teljes pusztulását okozta.13-Aba Nóvák „rehabilitálása" a Magyar Nemzeti Galériában, 1962-ben rendezett életműkiállítással kezdődött. A kiállítást rendező Supka Magdolna, - aki a művész monográfusa is egyben - 1971-ben megjelent könyvének a falképeket elemző fejezetében, valamint kandidátusi védésében14' próbálja meg tárgyilagosan vizsgálni ezt a kérdést. Aba Nóvák életművének elemzésekor a politikai elkötelezettséget a művészi teljesítmény rovására hangsúlyozó kritikákkal szemben, a művésznek a monumentális munkákhoz való különleges érzékét teszi vizsgálat tárgyává. Az új kutatások megindulása kapcsán egy egészen fiatal generáció részéről Perneczky Géza nyilatkozik - az életmű ellentmondásainak fenntartásával - a műről, mint a két világháború közötti időszaknak e műfajt feltámasztó, figyelemre méltó kísérletéről.15 Az életmű feltárásával egyidőben a falkép restaurálására, kutatására is megtörténtek az első kísérletek. Ezt a munkát Németh Gábor kezdte meg 1963-ban, majd 30 év múlva, 1992-ben Hernádi György festő-restaurátor vezetésével folytatódott a teljes feltárás és rekonstrukció. A mű ünnepélyes átadására 1996 augusztusában kerül sor. 55
