Szent István és Székesfehérvár. – Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat 43. (1996)

ját. S ekkor mondta Kupa lovának: O, rossz ló! - Azóta Oroszló a neve Oroszlónak, István ott vágta le Kupa herceget." Nagyberkiben (Somogy m.) ezt a mondát a községtói délre lévő szalacskai várhoz kapcsolják. Egyik szép változatát 1953-ban a 65 éves Farkas László így mondta el Szendrey Ákosnak:9 „Anyámtól hallottam, hogy legutóbb innen verték ki a törököt Szalacskáról. Sokáig ostromolta Szálacska várát a pusztából Szent István király. Itten azonban nem ment semmire sem, mert bekerített vár volt, fallal. Ekkor valahonnan megtudták, hogy délről van egy vaskapu, és innen van összeköttetés a török hatósággal. O, Szent István elment kódis képében egy szamárral, bement. Öszszetörött egy kereke, és bement kereket kérni. Egy öregasszonyhoz ment be. Mindent kitudakolt, hogy hol lehetne mit csinálni, érdeklődött. Az asszony ebédet adott nekie. A fia oskolában volt. Abban közben az asztal alatt és alá írta: „Ma bevettem Szálacska várát." A gyermek megjött az oskolából, nézte az írást, és kérdezte az anyját: „Édesanyám, ki volt itt?" Azt mondja egy öreg kódis, adtak neki önni, eltörött a kereke. Az volt Szent István király. Mindjárt jelentik eztet, őrség ment a kapuhoz, hogy senkit ki ne engedjenek. Közben odaért az öreg kódis, hogy viszi a kereket a vállán. Megállítják, hogy nem lehet kimenni. О ott rimánkodik, ott a kis szamara kint. Akkor az egyik őr megfogta, azt mondta neki: Olyan orrod van, mint Szent István királynak! De osztán kiengedte, hogy menjen a szamarához. Akkor osztán a jenói határban van Sapkatötős, nagy mocsár van, nem tudtak átjönni a Szent István király katonái. Sapkával hordták össze a tótést. Ezt a mai napig is Sapkatötősnek nevezik. Ekkor délről, a harmadik oldalról belőtték a vaskaput, ekkor bevették Szálacska várát. Kupa herceg uralkodott ott ebben a várban, ennek a névnapjára mindig ki lett téve egy aranyökör, arany ekével, ostor van a béresgyerek kezében. Ezer évvel ezelőtt volt ez." A román kori templomáról híres Esztergom megyei Bény község népe is úgy tudja, hogy Szent István király a bényi sáncvárat furfanggal foglalta el a pogányoktól. A bényi történeti mondát 1989-ben így mondta el adatközlőm, Csókás Ferenc: „Szent István király koronázása előtt történt, hogy pogány magyarok egy csoportja befészkelte magát a helyi sáncvárba. Mivel Bény Esztergomtól északra nem messzire fekszik a Garam mellett, Istvánt ez nagyon zavarta, hogy a közelségében pogányok tanyáznak. Elrendelte, hogy számottevő szekeret rakjanak meg kövekkel. A szekerek tengelyeit ne kenjék meg. A szekerekre pedig ültessenek föl mindkét feléről katonáknak öltöztetett szalmabábukat, annyit, amennyi csak elfér egy-egy sorban. Két pár ökör húzott egy szekeret. Minden szekérnél csak egy élő ember volt, aki nagy ostorral hajtotta az ökröket. Amikor elkészültek, megindította őket Bény felé. A kéméndi határban a régi római úton haladtak, majd a Várhegy alatt kanyarodtak Bény felé. A nehéz teherrel megrakott szekerek csikorogtak, nyikorogtak, zörögtek. A ökörhajtók a na-33