Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

78 Szokatlan, hogy mindkettőnek ablaka is van, ráadásul a dömötöri ház előkamrája a szobából nyílik. Egy őriszentpéteri hagyatéki leltárban olvashatjuk 1783-ból: „Az utca felül való kis kamara, szoba, konyha és a mellette lévő kamara az özvegynek, Horváth Judit Asszonynak lakó helül hagyattatott." Ez is valószínűleg előkamrás ház lehetett. Göcsejben, Bocföldén a Béla utca 102., valamint Gellénházán a Kossuth utca 124. számú ház utcai homlokfala elé fél szélességben épült előkamra a ház egyetlen éléskamrája. Kustánszegen a Kossuth utca 49., Pálfiszegen a Fő utca 34. és Nagylengyelen a 10. számú házban az utcai előkamrán kívül a konyha után következő nagykamra is megtalálható. Kustánszegen az ъ\вкат*Ъ\ pálinkáskamrának használták. Bíró Friderika Göcsej című könyvében egy kustánszegi előkamrás ház 1940-ben készült fényképét láthatjuk. Somogyból Tapsonyon kívül még Balatonszentgyörgyről és Marcaliból ismerjük az előkamrás házat. Balatonszentgyörgyön a szabadtéri néprajzi múzeumnak berendezett Csillagvár utca 68. számú előkamrás ház 1836-ban épült. Marcaliban az előkamrát lakóhelyiségként használták. Közép- és Nyugat-Dunántúlon több, különböző szerepkörű, ennek megfelelően más elhelyezkedésű és méretű kamrát használtak. A hátsó nagykamrában főként gabonát, vetőmagot, különféle mezőgazdasági eszközöket, kéziszerszámokat tartottak. A kisebb előkamrát elsősorban éléskamrának használták, néhol hálóhelyül, esetenként katonák beszállásolására is szolgálhatott. LUKÁCS LÁSZLÓ KOROMBÍRÓ ÉS TÁRSAI A füstöskonyhás házvidék: Fejér megye nyugati fele, Veszprém, Somogy, Vas, Zala megyék népi társadalmának egy napjainkra már elfelejtett alakja, a kémény nélküli füstöskonyhás házak tűzbiztonságát ellenőrző korombíró volt. Köveskálon Hegyi Ferencné Bozót utcai háza ma is füstöskonyhás. Konyhájában a kocka alakú kenyérsütő kemencét, felette a mennyezetbe vágott füstlyukat jól tanulmányozhattam. Az első világháború előtti időszakban még a jómódú nemesi családok házai között is akadt füstöskonyhás épület. Ilyen volt a Fő utcán Győrffy Kálmán háza is, ahol a füstöskonyhához zöld szemeskályhás első- és sárga szemeskályhával fűtött hátsó szoba kapcsolódott. A kémény nélküli füstöskonyhás házak nagy számával magyarázhatjuk, hogy a község tisztségviselői között még századunk elején is ott találjuk a korombírót. Tűzvédelmi feladatainak ellátása során a korombíró bizonyos időközönként végigjárta a füstöskonyhás házakat. A tűzhelyek jó karbantartására, tisztaságára ügyelt. Elfogadott norma szerint a tűzhelyeket és a konyhát évente két-három alkalommal kellett meszelni. A kemencék belső tapasztását kicsi öregasszonyok végezték a kemencébe bújva. Ellenőrizte a korombíró a padlás tisztaságát is. A füstlyukon keresztül a padlásra tóduló füst, korom a zsúp vagy a nád héjazaton, a tetőszerkezeten vagy a padlás tapasztott földjén rakódott le, fokozott tűzveszélyt okozva. Ezért a padláson összegyűlt kormot a ház tulajdonosának időnként le kellett takarítani. Ha az ellenőrzés során a korombíró nem találta rendben a házat vagy a tüzelő-