Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

35 terített asztal várja, amely körül a következőképpen foglalnak helyet: az asztal fő oldalán ülnek a komák, velük szemben feleségeik, a komaasszonyok. A többi vendég is hasonlóan helyezkedik el: egyik oldalon a férfiak, velük szemben az asszonyok. Ilyenkor ételt még nem tálalnak fel, csak italt. Mindaddig iszogatnak - helyi szóhasználattal „illogatnak" - amig meg nem érkeznek a látók, akik nem mások, mint a szülők keresztszülei, testvérei, unokatestvérei, a már meglévő gyermekek keresztszülei, szomszédok, barátok. A Játok egy liter pálinkát vagy két liter bort és szalvétába kötött tésztát visznek. Mivel itt radina- ami a gyermekágyas asszonynak ételajándék hordás meghatározott ideig - nincs, ezért, akik Játóba akarnak menni, azok a keresztelő előtti pénteken 1-2 liter tejet, egy tyúkot, vagy 2 kilogramm húst, 1-2 kanál zsírt, 10 darab tojást, 1 kilogramm lisztet, 1 kilogramm cukrot visznek a kisgyermekes házhoz. Ekkor meghívják őket a háziak a keresztelőbe. Ha akadna köztük olyan, aki ez alkalommal nem vitt élelmet, akkor az a keresztelőre húst is tesz a tészta mellé. A látók a konyhában rakják ki ajándékukat, amelyet tálra téve a háziak visznek a vendégek elé. Amikor mindenki helyet foglal, kezdődik az első asztal. Először mindenki pálinkát iszik, majd feltálalják az előételt: mivel az esetek többségében ilyenkor disznót is vágnak, ezért friss májast, disznósajtot, kocsonyát adnak - ugyanúgy, mint lakodalomkor. Újabban töltött tojást, franciasalátát is készítenek egy-egy helyen. Ezt követi az első fogás: disznóhúsból készített tokány (pörkölt) rizzsel és uborkával vagy savanyított paradicsompaprikával. (Ma már előfordul, hogy tokány helyett főtt virslit adnak.) Ezután a húsleves következik bordáslaskával, majd a főtt baromfihús (majorsághús) ecetes tormával. Az ételek sorát a tészták zárják le: például hájas tészta, fánk, kürtőskalács, különféle sütemények. A tészta után pedig már a század eleje óta mindig kávét szolgálnak fel a vendégeknek. Evés közben csak pálinkát isznak. Két személy elé tesznek egy litert. Ez az étkezés 3-4 órán át tart. Közben a megérkezett zenészek lassú, úgynevezett hallgató nótákat játszanak. A hangos mulatásnak nem ez az ideje. Este 10-11 óra körül fejezik be az első asztalt. Ekkor aztán beadják az első üveg borokat, poharakat, s kezdetét veszi a tánc. Három-négy órát is táncolnak, miközben a komaasszonyok könnyebb ruhába öltöznek át: az ünnepélyes piros-fekete csíkos szőttes rokolyát egyszerűbbre cserélik, fejükre pedig a csepesz (fodros-szalagos főkötő) helyett fehér selyemmel hímzett fehér szőrkendőt (gyapjúkendő, de vékony) kötnek, mert nagy szégyen egy asszonyra nézve, ha tánc közben leesik a csepesz a fejéről. Táncok szünetében az asztalon hagyott főtt húsból és tésztából mindenki kedvére falatozhat. Hajnali 3-4 óra körül beteszik a második asztalt. Aki még józan, ilyenkor ismét elfoglalja helyét. Aki „megcsiccsent", azaz megrészegedett, az a második asztalt meg sem várva, hazamegy. Elsőbben megterítik az asztalt, majd a terítékek feltétele után minden tányér mellé egy szelet kenyeret és egy szelet dióval, mazsolával, mákkal és raháttal töltött kalácsot tesznek. Az ital most már a bor, de ha valaki pálinkát kér, szívesen adnak neki. Az első fogás töltött káposzta, amit hideg baromfi, disznó, báránysült követ savanyúsággal. Ezután tányérra téve egy szelet tortát helyeznek mindenki elé. Ilyenkor a vendégek már tudják, hogy a mulatság végéhez közeledik. A háziak a komáknak két szelet töltött kalács közé két szelet tortát tesznek, s becsomagolják. A maradék egyéb tésztafélét pedig a látók között osztják szét. Ezután a vendégek egy része hazatér, legfeljebb a férfiak maradnak együtt, délig is mulatozva.