Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

27 ból. Első útja a templomba vezet, ahová jobb kezét fogva az ura, bal kezét fogva pedig a nyoszolyóasszony, azaz a nyűszűasszony kíséri el. A templomban mindhárman az első padban foglalnak helyet. Istentisztelet végeztével az újmenyecske szüleinek házába mennek ők is, ahol a fiatalasszony leveszi fejéről az anyósától kapott és csak meghatározott alkalmakkor viselt selyemrojtú keszkenyőt. Ekkor együtt van már minden meghívott: a vőlegény testvérei, a nyűszűasszony és családja, a vőfélyek, a nyüszüleány, a tőszomszédok, a keresztszülők, minden koma, az unokatestvérek, a jó barátok. Ők a lakodalom legközelebbi vendégei, mindig a fontossági sorrendben sorolják fel őket. Egy héttel korábban a vőlegényes házban közülük kerültek ki a lakodalmi ebéd felszolgálói. Rajtuk kívül most a lagzi nagyságától függően egyéb vendégek is jelen vannak, vagyis mindazok, akik a lakodalomba hivatalosak voltak. Akik egy hete felszolgáltak, azok most ülnek, akik akkor ültek -általában a menyasszonyos ház vendégei - most felszolgálnak. Úgy tartják, hogy a menyasszony eladta a pártáját, amikor férjhez ment. Most apja visszaváltja, s ezzel megváltja a hozzá való jogot is. Széken a párta különleges viseleti darab, csak a menyasszony teszi fel megkülönböztető jelként a fejére. Ellentétben a magyar nyelvterület más vidékeivel, itt a lányok még ünnepi alkalmakkor sem viselik. A menyasszonyi párta alapja egy drót abroncs, amelyre rozmaringból és piros papírból apró rózsákat kötnek. A rozmaring koszorúként övezi a papírrózsákat. A rózsák között esetenként aranyfüst díszítést is alkalmaznak. Az egyes alkotórészeket a pártakészítő asszonyok piros pántlikával kötik fel. A tarkón pedig ugyancsak piros pántlikával köthető meg a párta. A szűzkoszorúkat nem házilag, hanem minden esetben hozzáértő asszonyok készítik. Kós Károly néprajztudós kutatásaiból tudjuk, hogy a Mezőség más falvaiban a magyarság e pártákat - amelyek a székivel megegyezőek - a menyasszony főkötőjére erősített rozmaringból és művirágból készült koszorúval helyettesítette. Pártaváltáskor nincs ajándék, csak megvendégelés. Az étkezés, az ebéd, a lakodalmihoz hasonló, a következő fogásokból álló: előétel (húsgombóc, máj pástétom, újabban pedig a leveshúsból és zöldségből franciasaláta), majd húsleves, töltött káposzta, krumpli sült hússal, többféle sütemény (sült tészta) és ital (pálinka, valamint sör). Zenészeket is hívnak, akik hajnalig muzsikálnak a vendégeknek. Hajnalban a vőlegény, azaz az újember násznagya megbízójának nevében köszönetet mond az ételért. „Az Isten pótolja ki az ő szent tárházából mindennel!"- fejezi be köszönő szavait. Boldogságot kíván a háziaknak, az új párnak, majd mindnyájuk nevében elbúcsúzik. Ezután a vendégek is haza indulnak. LACKÓVITS EMŐKE A KÁSZONI BUBAKÉRÉS A magyar nyelvterületen általánosan az a szokás terjedt el, hogy a megszületett gyermekhez a szülők keresztszülőket hívtak, azaz bizonyos személyeket felkértek a keresztszülői tisztség ellátására.