Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

152 kertjeit, virágait. Szüleimet, hét testvéremet, a munkát a földön, a konyhában, a ház körül. Répaszedést, dinnyeszüretet, kenyérdagasztást, fonálfestést. A fontoskodva doboló kisbírót, a lámpással botorkáló éjjeliőrt, a templomba vonulás ünnepélyességét, a lakodalmak tarka forgatagát, a májfabál tavaszköszöntő jókedvét..." Farsang Erzsébet képei néprajzi szempontból is figyelemre méltóak. Számos, napjainkra már eltűnt vagy átalakult tárgyat, népszokást, munkát, szórakozást örökített meg. Anyósom szobája című festményén nem csak a régi bútorokat, a 'tulipános ládát, a sublótot, hanem a banyakemencét és mellette az öregek, gyerekek téli melegedőhelyéül szolgáló kuckót is felfedezhetjük. A régi falusi munkát hitelesen idézik fel a Dinnyeszüret, a Répaszedők, a Nagymosás, a Fonalmosás és a Tollfosztás boszorkamesével című képei. Népszokásaink világába vezetnek bennünket a szőlőhegyi szánkózást ábrázoló Farsangolás, valamint a pincebeli mulatozást, a pinceszert bemutató Sógorkák című festménye. Egy napjainkra már kiveszett szokást, a leányok, asszonyok nagypéntek hajnalán a patakban való mosakodását festette meg Nagypénteki szokások című képén. Pázmándon húsvéthétfő reggelén a legények nem csak meglocsolják, hanem fűzfavesszőből font korbácscsal, a sibával meg is korbácsolják a leányokat. Ezt a Pázmándon ma is élő szokást rögzítette Húsvétikorbácsoláscímű festményén. A karácsonyi ünnepkör szokásait láthatjuk Betlehemesek és Karácsony éjjelén című képein. A régi falusi mulatságok hangulatát adja vissza Májfabál ts Pázmándi cuháré című festményein. A cuháré & falusi leányok, legények vasárnap délutáni, kisebb, alkalmi táncmulatsága volt. Farsang Erzsébetnek a budapesti bemutatkozás már a harmincegyedik egyéni tárlata. 1970 óta hetven csoportos kiállításon vett részt műveivel. Számos festményét a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Nemzetei Galéria őrzi. Ismerik Farsang Erzsébet nevét és művészetét külföldön is, Hollandiától az afrikai Togoig, az Egyesült Államoktól Japánig. Kiállításai mindenütt sűrűn látogatottak voltak, nagy közönségsikert hoztak. Festményeivel egy jelentős életfordulójának évében mutatkozott be a Néprajzi Múzeumban. Ezt, a művészetével már régen kiérdemelt megtiszteltetést azzal az örömmel viszonozza kiállítása látogatóinak, amely képeit nézegetve az embert eltölti. LUKÁCS LÁSZLÓ SEBESTYÉN GYULA SZÜLETÉSÉNEK 125. ÉVFORDULÓJÁN Ez évben (1989) március 7-én ünnepelték a magyar néprajz kutatói és a Kálimedence lakói Sebestyén Gyula néprajztudós születésének 125. évfordulóját Köveskálon. Ki is volt valójában Sebestyén Gyula, a néprajztudós, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, az MTA levelező tagja? A nagymúltú, de a 18. században szétszórt protestáns nemzetség sarjaként, Sebestyén Gábor református lelkész és Asztalos Eszter elsőszülött gyermekeként Szentantalfán látta meg a napvilágot. Őt még hat testvér követte.