Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

11 I. HÁZASSÁG, GYERMEK „JAJ PÁRTÁM, JAJ PÁRTÁM. . ." 17. SZÁZADI KISNEMESI PÁRTÁK KÉTTORNYÚLAKRÓL A régészeti kutatások jóvoltából a honfoglalás korától ismert a női fejviseletnek az a tartozéka, amelyet pártának neveznek. Ez a fejet övező, kevésbé vagy gazdagon díszített pánt lányoknál a tisztaság, a szüzesség jelképe volt, szűzkoszorúnak is mondták. A történeti források tanulmányozása során ismertté vált, hogy a 15-18. században nemcsak lányok, hanem asszonyok is viseltek pártát, amit kontyra helyeztek. Ez volt a kontypárta. A párták formája és viselési módja alapján megkülönböztetjük a keskeny, abroncsszerű, homlokon vízszintesen viselt karika-, koszorú-, homlok- vagy abroncspártákat és a fejtetőre helyezett előpártákat. Az abroncspárták esetében a fejék vázát vaspánt, kéregpapír, vagy faháncs alkotta, amelyet finom textíliával vontak be. Erre került aztán a párta díszítése: a gyöngyök, boglárok, fémsodrornyok, islógok, csipkék. A párták a 15-17. században, egészen a 18. századig a nemesi viselet részei voltak. A paraszti viseletben csak a 18. századtól jelentek meg. A 16-17. században nemcsak a fő- és köznemesség, hanem a nagy számú, gyakran paraszti szinten élő kisnemesség viseletében is fellelhetők. Ilyenl7. századi pártákat őriz a Pápai Helytörténeti Múzeum, amelyek a kéttornyúlaki református templom körül húzódó hajdani temetőből kerültek elő. Kéttornyúlak Pápától 6 km-re fekvő, ma 520 lelkes község. Lakosai a 16. században protestánsokká lettek. Első ismert lelkésze Szeli Gergely volt 1618-ban. A17. század végén, s a 18. század első felében 322 lakosából 28 nemes, a többi jobbágy, de zsellér is megtalálható közöttük. Az összlakosságból akkor mindössze 74 a katolikus, a többi református. 1836-ban 250 református, 9 evangélikus és 176 katolikus lakja. Nemesi családjai ez időben: Barthalos, Barta, Baranyai, Göndöts, Kőszegi, Soós, Tatai családok. A pártákat minden bizonnyal a családok valamelyikének gyermekleány tagjai viselték, akiket fejdíszükkel együtt temettek el. Az egyik párta 2-2,5 cm széles, papírral borított faháncs pánt, amit kékes-zöld szövettel vontak be. Felső részén sötétkék apró gyöngyökből álló gyöngysor, alul azonos gyöngyökből hullám alakban kiképzett gyöngyfüzér díszíti. A hullámok találkozásánál fémszálas sodrott fonalon kis fémkarika és háromszög alakú fémlapocska csüng le, amely 1,5-2 cm hosszúságú és homlokra simuló. A másik párta az előzővel azonos szélességű, merev váza bőrből készült, amit minden oldalán fonadékos fémszál keretez. Az általuk közrefogott mezőben hat kör alakúra kiképzett fémfonadék sorakozik. E fémfoglalatok között valóságos kosárkákat alkotnak újabb, láncszerű fonadékok, számszerint hat, amelyekben papírgömb köré fehér, sárga, kék, zöld gyöngyből boglárokat képeztek. E boglárok 17 színes gyöngyből állnak, alsó részükön apró, arany-ezüst színű kerek islógokkal díszesek. Mindkét párta két végén láncfonadékkal körülvett, sodrott fémszálas fonal