Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

117 A játék szövegváltozataiban azonosságok figyelhetők meg. Ismeretesek régebbi, és újabb szövegvariánsok, jelképként valamennyiben a nap, a hold és a búza jelenik meg. Régi: Gyűjj átül, gyűjj átül, te szép arany búza! Átül mennék, átül, hogyha nyitva volna. Nyitva vagyon, nyitva, csak bújj átül rajta! Bújj, bújj bokrostul, bokrod itt maradjon! Vagyunk bátor, jó vitéz, megyünk hídon átül. Új hold, fényes Nap, bocsáss kapun átül! Új : Jöjj át, jöjj át, te szép zöldág, zöld levelestül! Átül mennék, átül mennék, hogyha nyitva volna. Nyitva vagyon, aranykapu, csak bújj átül rajta! Bújj, bújj, bokrostul, bokrod itt maradjon! Vagyok bátor, jó vitéz, megyek hídon átül. Új hold, fényes nap, bocsáss kapun átül! Legújabban: Jöjj, szívem, berázdám, bocsáss kapun átül! Vagyok bátor, jó vitéz, megyek hídon átül. LACKÓVITS EMŐKE PÜNKÖSDI ZÖLDÁGHORDÁS A Fejér megyei Gyúró községben az 1950-es évekig élt a pünkösdhétfői zöldághordás szokása. Pünkösd délutánján a legények menyasszonyuk, szeretőjük házához egy kéve zöld fűzfaágat vittek. A leányok egy hosszú meszelőnyelet a zöld fűzfaágakkal, pünkösdirózsával, orgonával, szalagokkal és rózsás kendőkkel díszítettek fel. Pünkösdhétfő hajnalán a legények lóháton jöttek el a zöldágért a lányos házakhoz. A lovas legények a falun kívül gyülekeztek, majd a harminc-negyven legényből álló bandénum a felékesített zöldágakkal megindult a falu felé. Mögöttük zöld gallyakkal és szalagokkal feldíszített kocsikon a 14-17 éves kislegények mentek. Ők még nem járhattak kocsmába, bálba, pünkösdkor nem ülhettek lóra, tizentizenketten ültek egy kocsin. Népdalokat, katonanótákat énekelve vonultak végig a falu utcáin. A kislegények csoportjából hegedűvel és harmonikával kísérték az éneklést. Természetesen az egész falu népe az utcán volt. A gazdák a kisaj tóban borral kínálták a zöldágakkal elvonuló legényeket, akik leszálltak a lóról, és a házbeli leányokkal táncoltak. Miután a község valamennyi utcáján végigvonultak, visszamentek a hajnali gyülekező helyére. Itt az elsőlegény megadta a jelt amire ki-ki vágtatva elindult a zöldággal a kedvese háza felé. A vőlegény átadta menyasszonyának a zöldágat. Ezután természetesen behívták, süteménnyel, borral kínálták meg. A többi legény a leányos házak kapujára tűzte fel a zöldágat. Ha a legény tudni szerette volna, hogy a leány hogyan fogadja udvarlását, akkor a zöldág kitűzésekor beejtette a kalapját az udvarba vagy a virágoskertbe. Ha a leány szívesen fogadta közeledését, akkor felvette a kalapot, visszaadta, és a kerítésen át beszélgetett vele egy keveset. A zöldágat pedig