Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

118 bevitte a konyhába, és a fal mellé állította. Ha nem érdekelte a legény, akkor nem törődött a kalappal, ott hagyta, ahova leesett. A zöldágat is csak azért vitte be, hogy levegye róla a kendőket, szalagokat, és a meszelőnyelet később újra használni tudják. A zöldághordás után, este a kocsmában rendezett táncmulatsággal fejezte be a falu fiatalsága a húsvét és pünküsd közötti időszakot, a zölőfarsangot. A gyúróiak szerint a zöldághordás a jobbágyrendszer eltörlésének örömére rendezett szokás. Ez a vélemény bizonyára a falu régi értelmiségi rétegének, a papoknak, tanítóknak, jegyzőknek abból a törekvéséből alakulhatott ki, hogy az ismeretlen eredetű, számukra értelmetlennek tűnő népszokásoknak alapot, magyarázatot kerestek. A népszokások keletkezésének történeti eseményhez, például a török elleni harchoz kötését a mohácsi busójárás vagy a hajdúszoboszlói szilveszteri felvonulás értelmezésénél is megtaláljuk. Népszokásaink történetének, hazai párhuzamainak ismeretében kiderül, hogy a helyi magyarázatoknak semmi közük sincs az említett szokások kialakulásához. A gyúrói zöldághordás középkori eredetű hagyományának párhuzamai a magyar népterület számos helyén megtalálhatók. A 17. századi evangélikus zsinatok már foglalkoznak a zöldághordás szokásával. A zsinati határozatokban elfogadják, hogy a diákok pünkösdkor zöld gallyakkal díszítsék fel a házakat, de hangsúlyozzák, hogy a szokást ne lövöldözés vagy más szertelenség, hanem éneklés kísérje. A szokás másik fontos eleme, a legények lovas felvonulása, a középkori eredetű pünkösdi királyválasztás emléke. A dunántúli falvakban pünkösd napján a legények lóversenyt rendeztek, a győztes lett a pünkösdi király. Királysága egy esztendeig tartott. A falu összes lakodalmára meghívták, a kocsmában a község kontójára ihatott, jószágát a pásztorok ingyen őrizték, büntetést nem szabhattak ki rá, a falu elsőlegénye volt. Az európai kultúrában évezredek óta fellelhető az a törekvés, hogy különböző tavaszi szokásokkal és a hozzájuk kapcsolódó kellékekkel előidézzék a zsendülő természet bőségét. A zöldág a szárbaszökkenő növények, a megújuló növényvilág jelképe. A zöldághordás szokása eredetileg a tavaszi megújulást, a földművesmunka eredményességét akarta elősegíteni. LUKÁCS LÁSZLÓ GYALOGOS BÚCSÚJÁRÁS KISMÁRIACELLBE A búcsújárás katolikus népünknek egyik legnagyobb élménye, nemcsak lelki hatásaiban, de egyéb emberi vonatkozásban is. A búcsújárás kivonulás az otthoni környezetből, ahol minden a földi munkára, feladatokra emlékeztet, szabadulás az emberi vonatkozások kötelékéből, felülemelkedés a megszokott mindennapokon - írta Bálint Sándor a Búcxú/aró/nagya/sagcímüt&nulmányában. Kismáriacell (Celldömölk) temploma egyike a legnépszerűbb dunántúli búcsújáróhelyeknek. Évente rendszeresen nagyszámú zarándok kereste fel, többek között Székesfehérvár-Felsővárosból is minden májusban 120-150 fős menet gyalogolt Kismáriacellbe 1943-ig. A hagyomány szerint a kiscelli búcsút a 18. századi sáskajárás idején fogadta Felsőváros lakossága. Az egykori gyalogbúcsú egy hétig tartott. Az