Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

105 FARSANGI TOJÁSGYŰJTÉS A BURGENLANDI FELSŐ-ÓRSÉGBEN A felső-őrségi farsang jeles napjai farsangvasárnaptól hamvazószerdáig tartottak. Alsóőrben a farsangi mulatságok főrendezői a katonai szolgálatot már maguk mögött hagyott legények, a fogadók voltak. Azért nevezik őket fogadóknak, mert ők a farsangi bál rendezői, a zenekar felfogadói. Farsangvasárnap bált rendeztek a községi kocsmában. Farsang hétfőjén négy fogadó legény, karjukon kosárral, végigjárták a házakat, tojást, fánkot, füstölthúst, pénzt gyűjtöttek. A fogadók ünneplő ruhában, fehér kötényben, kalapban jártak. Ruhájuk, fokosuk, kosaruk művirággal díszített volt. A fogadók csoportját két-három rongyos, kormos arcú, kezükben seprűt tartó alakoskodó, a szúrva is követte. Arcukon harisnyaszárból készült álarc, derekukon zsúpszalmakötél vagy lánc volt. Akadt köztük rongyos női ruhába öltözött alakoskodó is. A szurvák a farsangi bohócok, akiknek farsanghétfőn mindent szabad: a seprűvel verekedni, a nőket ölelgetni, tapogatni, megcsókolni, a tyúkólakból a tojást, a konyhából a seprűt elemelni. A fogadók és a szurvák tojásgyűjtő csoportját a második világháború előtt cigányzenészek, később egy muzsikás, harmonikás is kísérte. A csoport farsanghétfő reggelén nyolc óra körül indult el a községi kocsmából, ahol a fogadóknak farsangvasárnaptól hamvazószerdáig külön asztala volt. Körbejártak a faluban, minden házhoz bementek. A fogadók a muzsikás zenéjére táncoltak egyet a házbeli lányokkal. A szurvák ríkógattak, a tyúkfészekről is elemelték a tojást, és a fogadók kosarába tették. A lányok, asszonyok a fogadóknak ajándékozott 5-40 tojással vagy pénzzel fizették be magukat a húshagyókeddi mulatságra, amit a fogadók rendeztek, s ahova csak a legények fizettek belépődíjat. A tojásgyűjtőket minden háznál borral is megkínálták. A tojást kereskedők vették meg. Az érte kapott pénzt a legények még hétfő délután a kocsmában elmulatták. Húshagyókedden délután három órától éjfélig tartott a farsangi mulatság. Éjfélkor megszólalt a farsang végét jelző harangszó. Ezután már csak a fogadók és szeretőik, menyasszonyaik mulattak a táncteremben hajnalig. A farsanghétfői tojásgyűjtés Alsóőrben ma is gyakorolt szokás. A mai alsóőri farsangról 1981-ben így beszélt adatközlőm, Kós Géza: „Nem hasonlítható a mai farsang az akkorihoz. Mert azokban az időkben még a falusiak bizony csak legjobban idehaza voltunk, de ma már a fiatalság mind munkára jár. Úgyhogy már a farsangvasárnapot is inkább szombatra teszik, a mulatságot, hogy hétfőn már korán mehessenek a munkára. Legfeljebb kedden még ha van egy kis mulatság, de az már csak a gyermekekből és az öregek részéről van leginkább, mert már a fiatalság mind munkán van. Most legtöbbnyire a fogadók, a futballisták szokták tartani a farsangot, és akkor azok még kimennek, még gyűjtik a tojást ma is. De ma már inkább pénzt adnak, mint tojást." 1982-ben már szurvák sem voltak a tojásgyűjtő csoportban, csak a négy fogadó és a muzsikás. Őrszigeten az 1930-as években a legények farsangvasárnaptól hamvazószerda éjfélig a vendéglőben mulatoztak. Hamvazószerdán 7-10 legény zeneszóval végigjárta a házakat, tojást, füstölthúst gyűjtöttek. A háziasszonynyal egy kört táncoltak. Volt náluk egy üveg pálinka, amiből megkínálták a háziasszonyt is. Az összegyűjtött tojást, szalonnát a kocsmárosné megsütötte vacsorára a mulatozó legényeknek.