Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

106 Őrszigeten ma is él a farsangi tojásgyűjtés szokása. 1981 hamvazószerdáján Pathy Ernő, a községi önkéntes tűzoltóegyesület parancsnoka kísérte végig az utcákon a hat tojásgyűjtő fiút. Vasnyársra tűzve vitték a kapott füstölthúst, ami egy nyársra rá sem fért. Az összegyűlt tojás egy részét és a füstőlthúst a kocsmárosné megsütötte a legényeknek. Hamvazószerda délután a tojásgyűjtő legények a kocsmában mulattak, táncoltak. LUKÁCS LÁSZLÓ FARSANGI FAHÚZÁS A BURGENLANDI FELSŐ-ÖRSÉGBEN Farsanghétfői /ahúzásra, egy legénynek a község főterére vontatott, feldíszített fenyőfával való mókaházasságára a burgenlandi Felső-Őrség magyar népénél is abban az esetben került sor, ha a községben a farsangban nem történt házasságkötés. Felsőőrben 1905-ben, Alsóőrben 1908-ban, 1924-ben, 1964-ben, Őrszigeten 1933-ban és 1937-ben rendeztek fahúzást. Az 1924 farsanghétfőjén rendezett alsóőri fahúzás főszereplői ma már nem élnek, ezért az eseményt három résztvevő: Kós Géza és felesége, Seper Erzsébet valamint Györög János visszaemlékezése alapján mutatom be. Az 1924. évi farsangban Alsóőrben nem volt házasságkötés, ennek emlékére rendezte meg a fiatalság a fahúzást. Erdődy Gyula, vasvörösvári gróf őrállási erdejéből egy nagy fenyőfát ajándékozott az alsóőri legényeknek. A kidöntött fa ágait levágták, csak a csúcsán hagytak meg néhány ágat. Törzséről a héjat vonókéssel megtisztították, lehúzták. Az urasági erdő Alsóőrtől 3 km-re volt, ezért a község egész fiatalsága segített a kidöntött fát a faluba behozni. Törzse alá elöl egy kocsielejét tettek a kocsirúddal együtt. A rúd mellé lovakat kötöttek, de a fatörzsre keresztbe kötözött karókat megfogva a legények is segítettek a fa vontatásánál. Farsang utolsó szombatján a felső faluvégre, a Főszegre húzatták a fát, ahol farsanghétfőn délelőtt a leányok színes papírszalagokkal díszítették fel. Farsanghétfő délutánján került sor a fahúzásra. Fél kettőkor indultak a Főszegről, ahol addig már az egész falu és a szomszédos községek népe is összegyűlt. Elöl a fatörzs alá tett kocsielejét a rúdján és a hozzákötött hosszú kötélen keresztbe tett karók segítségével a harminc éven felüli alsóőri agglegények húzták. A fa törzsén a vőlegény szerepét alakító legény, Rába János és a fehér ruhába öltözött álmenyaszszony, Palánk István ült. Mögöttük a fa törzsét két oldalról a vőfélynek és fehér ruhás koszorúslánynak öltözött legények és leányok is húzták. A lányokat a legények már előző héten énekszóval, házról-házra járva hívták meg a fahúzásra koszorúslánynak. A fahúzást irányító nászapa vagy kiadó, Szabó István, lóháton ült. Az indulásra a jelt az őrállási legények ágyúlövéssel adták meg. Az ágyú eketaligára szerelt kürtőbe, kályhacsőbe dugott vadászpuska volt, amivel a menet indulásakor lőttek egyet. A menetet állatalakoskodók követték. Közvetlenül a fa után egy hatalmas szürke ló haladt. A lovat az őrállási legények alakították, magasra emelt kezükben egy hosszú létrát tartottak, amit szürke ponyvával takartak le. A ló fejét szürke ruhából varrták. Rátették a gyeplőt is, amit a ponyva alatt elöl haladó legény jobbra-balra húzogatott. A lónak lófarokszőrből farkat is kötöttek. Volt a menetben szamármasz-