Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. – A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 38 (1990)

^^••ai-.vSy; jukra (Jankovlch Ferenc, Kodolányl János, Kovalovszky Miklós, Gábor Miklós és mások). A zsidóüldözés fehérvári áldozatai között halt mártírhalált. Az I. világháború diákhőseinek állított emléket az iskola Bory Jenő szobrának elhelyezésével 1928-ban. A középiskolás diákok jó része a szűkebb vagy tágabb környék lakója volt, s csak a tanév idején tartózkodott a városban. A „bejárók" aránya jóval kisebb volt mint ma, s csak a környező, vasúton elérhető falvakból volt egyáltalán elképzelhető a bejárás. Az idegen illetőségű diákok döntő többsége kosztosként lakott házaknál: igen sok diákot fogadtak a Belváros és a Palotaváros házaiban. A kisebb rész az internátusokban lakott (Ferenc József Nőnevelő, gazdasági iskolák). Ilyen kollégiumféle volt a Szent Imre konviktus (Széchenyi utca 13.; 187.), amely 1903-ban nyűt meg, a 30-as években évente 64 gimnazistának nyújtott otthont, és a Katholikus Tanítók Háza (Palotai út 27.; 188.), amelyet 1914-ben a tanítók gyermekeinek segítésére alapítottak; évi 50 gyermeket látott el. A tanügyi igazgatást a 19. század második felében a középiskolákra vonatkozóan a tankerületi főigazgatóságok, a többi iskolát illetően pedig a megyei tanfelügyelők látták el. 1890-től Székesfehérvár tankerületi főigazgatósági székhely volt. Tehát ekkor a tanügyi igazgatás nem volt egységes, s ezt a helyzetet a sokféle felekezeti és társulati érdek még súlyosbította. Az 1935-ös rendezéskor felállított főigazgatóságok már mindenféle iskolával egységesen foglalkoztak, felettük egységes irányítást gyakoroltak. Az átszervezésben és az egységes szemlélet kialakításában a székesfehérvári tankerületi főigazgatónak, Mátrai Rudolfnak elsőrendű szerepe volt. Itt kell megemlítenünk Székesfehérvár sokáig egyetlen felsőfokú iskoláját, a papi szemináriumot is. 1801-től a karmeliták kolostorát alakították át erre a célra. A szeminárium évente kb. 30. „kispapot" bocsátott ki hite szolgálatára (116. ). 177