Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)
.. Ezért tudnak hatni ezek a cselekvésről lemondó hősök ma is a moszkvai stb. színpadokon azokra a nézőkre is, akik ott ülnek a nézőtéren, akik ezt az osztályt kisöpörték a világból. „Miért? Mert egy nagy író egyszer megnézte s megszánta őket.” Nem kauzális párhuzamok és eltérések t Nemeth László annyira öntörvényű gondolkodó és szcpíró, hogy nála a „hatás” fogalmát csak a legtágabb értelemben lehet használni. Az inspirációk, sugallatok helyett azonban Csehov vonatkozásában érdekesebbek a nem kauzális párhuzamok a két író és műve esetében. Mindketten orvosok, a humán és a természettudományos műveltség közt náluk nincs szakadék. Elveik közt sem ritka az egybecsengés, a rokonság, a hasonlóság. Csehov azt vallotta, hogy „A tehetség homályban él”. Makacsul elhárította a részvételt az irodalmi estélyeken, rendezvényeken. Zárkózott életet élt a kissé hűvös viselkedésű, de közvetlen természetű orvosíró, aki Némethez hasonlóan hirdette; „Pál apostol szerepe jobban illik az írókhoz, mint Saulusé.” Németh is a kihívásokra művekkel válaszoló írók közé tartozik ... Németh önéletrajzi regényének a Homályból homályba címet adta. Az érlelő, termékenyítő homály élménye köti a nagybányai domboldalhoz, a szilasi íundus kertjéhez, a budai hegyekhez, a debreceni Bocskaikerthez, a sajkodi kerthez... A szerepfelfogásával szorosan összefügg a „homály”-metafora: „...a homályba menekvés (a nagyobb láthatatlan szerep keresése a szem előtt levő, körülírt helyett) sokat megmagyaráz pályámból” — írta önéletírásában. A város széli, Autkába vezető poros országút fölött magasodó jaltai fehér villa gazdája büszke volt arra, hogy amint korábban melihovói birtokán, itt is virágzóvá, termővé tette a föld egy kis darabját. Jogos büszkeséggel szólt erről Kuprinnak: „Mielőtt ide jöttem volna, pusztaság volt itt, torz szakadékok, mindent kő és bogáncs borított. De ide jöttem, s ebből a vad tájból kulturált, szép vidéket teremtettem ... Tudja-e, hogy négyszáz esztendő múlva az egész Föld virágzó kertté változik; s akkor az élet csodálatosan könnyű és kényelmes lesz...” A Kert-Magyarországot álmodó Németh László eszmekörével rímel ez a Csehov-idézet. Az Apáti tető alatt, Sajkodon telket vásárló, házat építő Németh az elmélkedés és emlékezés műhelymagányát teremti meg a Balaton partján. A táj gyógyító harmóniája hozta a Balaton partjára, ahol „az első rügymoccanástól az utolsó levél tétova útjáig” figyelhette a fák, növények életét. Ember és természet összhangját éli át ekkor: „...mégis megértem, hogy legyen egy kertem, amelynek minden fájával gyöngéd, személyes viszonyban vagyok, sőt a régi har-92
