Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)
1960 előtt magyarul is olvashatók. Németh László 1960-ban írja meg a Csehov levelei című vallomásos esszéjét. (Azóta már Csehovtól több magyar monográfia is született, Peterdi Nagy László, Gereben Ágnes, Almási Miklós és Karancsy László tollából.) Csehov magyarországi népszerűségének bizonyítéka, hogy 1985-ben a Három nővért egyszerre két helyen is bemutatták: a budapesti Katona József Színházban és Zalaegerszegen, Ascher Tamás, illetve Rriszt József rendezésében. „ö került hozzám legközelebb” Csehov csendesebb, szelidebb eszmei, lélektani inspirációjának jelentőségét Németh László így értékeli az Orosz fordításaimról (1960) című összegező esszéjében: „A legjobban persze azt sajnálom, hogy a nagy magyar Csehov-kiadványnak már nem voltam munkatársa; ha Tolsztoj ifjúságom hőse volt, öregségemben az orosz írók közül ő került hozzám legközelebb. Különösen drámáinak lettem volna szívesen magyar véradója .. Németh László Csehov-recepciójában az eszmei és szépírói inspirációk nem korlátozódnak kizárólagosan irodalmi műfajokra, bár az adott esetben a vivőműfajok döntően irodalmiak. Egy magyarul beszélő fiatal szovjet diplomata véleményét így rögzíti az író; „Azért szeretem Csehovot, mert nem akar tanítani, ő adja az életet, ahogy van.” Németh csodálkozása annak is szólt, hogy a forradalom második nemzedéke például Csehovot Gorkij fölé emeli... Csehov születésének centenáriumán az orosz klasszikus levelezésének egyik kötetét olvasva vázolja fel önjellemző Csehov-képét. Az Ivanovról szólva megállapítja, hogy a darab „Egy orvos kórképe”, amely „A megfigyelés, az élet tanulmányozásának eredményeképpen” jött létre. Sem a novellaíró, sem a drámaíró, de a levélíró Csehov sem akar „tanítani”, legalábbis nem a hagyományos ..pedagógiai recept” szerint, írásai mégis, akaratlanul is „csábító példává, ... már-már erkölcsi leckévé válnak.” Csehovot jó embernek látja, ezt a jelzőt pedig csak kevés művészemberre érzi érvényesnek. Csehov természettől fogva „végtelenül nagylelkű és gyengéd”. „Az ő jósága valahol a részvét, a tapintat s az ízlés égtájai közt helyezkedik el. A nagy emberismeret két ellentétes véglet felé viheti az embert: a kemény igazságszeretet, a művészi ábrázolás szabatossága s a mögéje rejtező megvetés felé: a francia regényekben erre volt hajlam, vagy az együttérzés, a gyengeség halk igazolása felé: ez volt az orosz irodalom egyik újdonsága. Diagnózisában Csehov is 88