Bakonyi István - Horváth Júlia (szerk.): Tanulmányok Németh Lászlóról – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 36. (Székesfehérvár, 1987)
nyokat ezen a ponton érezzük meghatározónak: létérzékelés kivetítése mellett ugyanis a társadalmi kiútkeresés feladata is az irodalomra hárult. Az eddigieket követően szükségesnek látszik néhány időrendi kérdés tisztázása is. Mint már szó volt róla, a tájékozódás meghirdetett időszaka az Emberi színjáték megírását követően kezdődött, és az új nemzedékről a Nyugatban 1931-ben közzétett sorozatban Németh már az új „normáknak” megfelelően próbálta nemzedékét mind irodalmi-esztétikai, mind pedig a politikai elképzelések terén egységesíteni. Ismeretes, az akkori magyar irodalom nem fogadta el Németh egységesítő törekvéseit, a nemzedéki tömörülés csak 1933 őszén jött létre, immáron a népi gondolat jegyében. Közben Németh 1932 őszén megindította a Tantit: az Üj enciklopédia című írás még a Nyugatban jelent meg, de már a Tanú hangján íródott, az Új politika című írás pedig már a Tanúban látott napvilágot. Való igaz, hogy a Tanú egy kivételes szakítás és döntés eredménye, ahogy Csoóri Sándor írja, de tartalmában — különösen az első periódusban — még a tájékozódó időszakhoz kapcsolódik. Ennek az időszaknak az ideálja Németh szóhasználatával a szellem embere volt, a Tanúban meghirdetett újnemes-eszmény is a szellem emberének folytatója. A Tanú világában pedig csak akkor következik be változás, amikor a népi mozgalom hullámverése elér Németh Lászlóhoz is. 1934 januárjában szó volt a Tanúnak és a népi írók induló folyóiratának az egyesítéséről, ezt követően pedig Németh — a Tanúban való különállását megőrizve — segítője a Válasz elindításának. Ettől kezdve Németh politikával kapcsolatos elképzeléseit a reform kapcsán fogalmazza meg. Ennek során számos területen konkretizálódik is elképzelése, nem véletlen, hogy a minőségszocializmust a mai újabb szocializmus-elképzelések előfutáraként is számon tartják. Mindez jelzi azt a különbséget, ami Németh László és a népi mozgalom között fennállott, annak ellenére, hogy Németh sokban hozzájárult a népi ideológia kialakulásához. „A kiválás (t. i., a nemzedék kiválása 1931-ben — F. L.) akkor nem történhetett meg ... A kortársak folyóirata helyett megindult a Tanú. De a Tanú már végzetes szakadást jelentett. Azok, akik nem vállalták sorsát, mégha sarkalhattak is tőle, őt magát sem vállalhatták, amint a Tanú sem szoríthatta össze a maga öntudatát képező programját az ő külsőséges társadalomkritikájukra. Ök az országon kezdték, én magamon; de kezdhettük volna egyszerre mindkettőn még 1931-ben, s az lett volna az igazi” — olvashatjuk Németh visszatekintésében. Az idézetben benne rejlik a népi mozgalom kritikája is: voltak írók, akik nem váltották be a Németh által fellépésükhöz fűzött reményeket, s maga a mozgalom is a megosztottság állapotát mutatta. Számunkra 50
