Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
ridvetőmagból legkorábban csak 1963—1964. évre tudják az igényeket kielégíteni.431 1959 tavaszán a Növényfajtanemesítő Tanács a Mv 40-es hibridkukoricát felvette az új minősített fajták közé, mint „előzetesen elismert’'-et. Ez volt az első minősített korai hibridkukorica, ami az eddig köztermesztésben levő korai fajtákat lényegesen felülmúlta.4“ A Növényfaj tianemesítő Tanács 1960. május 4-i ülésén: 1. a Mv 5 hibridkukoricát államilag törzskönyvezett nemesített fajtának fogadta el. A csövek a száron egyenletes magasságban helyezkednek el, ami a gépi betakarítást lehetővé teszi. Termelési körzetnek az egész ország területét jelölték meg, „ahol a lófogú kukorica beérik”; 2. a Mv 1 hibridkukorica államilag elismert nemesített fajta lett. A Mv 5-höz hasonló cső elhelyezkedéssel, mint középkésői érésű hibrid a Balaton vonalától délre eső országrészen termeszthető; 3. A Mv 42-es hibridkukorica előzetesen elismert, nemesített fajta. Igen korai, az Iregi 12 hetesnél csak néhány nappal későbbi. Morzsolási aránya 85 %• Rövid tenyészádejénél fogva másodterményként alkalmas, ezért export jelentősége is van, különösen az északabbra fekvő országokban.433 A hibridkukorica elterjedésében nagy szerepe volt annak, hogy 1956 augusztusában házi tervek alapján hozzákezdtek egy ideiglenes szárító építéséhez. Az 1957 januárjában megindult üzem március végéig megszárított és lemorzsolt 120 vagon kukorica vetőmagot. 1957 tavaszán a F. M. hozzájárult ahhoz, hogy a Kutató Intézet Gazdasága hibridkukorica-vetőmag csoportot szervezzen és közvetlen termeltetési viszonyt teremtsen az ország bármely állami gazdaságával. Ennek folytán 35 állami gazdaságban kb. 2400 holdnyi területen törzs- és egyszeres keresztezésű vetőmag alapanyagot termeltek. 1957. májusában a kormányzat 4 millió forintot biztosított a hibridüzem építkezéseire és felszereléseire. Az építkezések 1960-ban fejeződtek be teljesen. A mar-j tonvásári első hibridüzem hazánkban nem tudta volna az országot és a külföldi exportigényeket hibridkukorica vetőmaggal ellátni, ezért 1957. év végén hozott kormányhatározat szerint 1958-ban 6, 1959-ben 3 és 1960-ban 1 új hibridüzem felállítását tervezték. Ezen üzentek tervezésiénél és építésénél elsősorban, a martonvásári hibridüzem tapasztalatait használták fel. 1957 őszén a Földművelésügyi Minisztérium határozatot hozott, melynek értelmében a martonvásári hibridüzem a törzsek és egyszeres keresztezések előállításával foglalkozik, amit a kétszeres keresztezés — tehát a tulajdonképpeni hibrid vetőmag előállítása — céljából az állami gazdaságokban felépült hibridüzemnek adják át.434 A hibridkukoricák mellett jelentős eredmény volt, mikor a Növényfajtanemesítő Tanács 1961. november 29-i ülésén a martonvásári Synalfa 134
