Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
lucernát előzetesen elismert fajtának fogadta el. Az új lucerna-fajta szára finomjellegű, középmagas, megdőlésre nem hajlamos, a növényállomány kiegyenlített, dús levélzete sötétzöld, a virágok túlnyomórészt sötétlilák, jól sarjadzik, hosszú élettartamú, télálló. Zöld-termése átlagkörüli, de fehérjetermése kedvező. Külföldi kísérletekben csapadékos (700 mm) időjárásban többet terem, mint a magyar táj-fajták. Bojtos Zoltán, a Synalfa nemesítője szerint a ,.szülők alapján a fajta alapanyaga 90 %-bain a régi magyar lucerna, míg 10 %-bain „Turkesztáni” (szovjet) és Frank (német) lucerna”. A Mv Synalfa lucernafajta külkereskedelmi érdekből 1958 óta küllőid! fajtakísérletekben is szerepelt. Ausztriában először 1960-ban értékelték „a legjobb amerikai és olasz fajtát szintén messze megelőzte, míg a magyar lucerna külföldi versenytársa, a világhírű francia Du Puits fajta és a martonvásári között nem volt lényeges különbség”. Az NDK-ban szintén első helyen végzett és 13 q/hektár szénatermés többlettel megelőzte az ottani „Neugatters-lebener” legjobb nemesített fajtát”. A Német Szövetségi Köztársaságban, 1957—62. években végzett állami fajtakísérletekben néhány francia fajta kivételével minden ismert külföldi fajtát megelőzött és átlag 10 %-kal termett többet a magyar kereskedelmi és Szarvasi lucernánál. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa folytán a baráti országokban 1961-ben került kísérletekbe a Mv Synalfa lucerna. A fajta jellemzésénél felsorolt tulajdonságokon kívül a levélbetegségeknek lényegesen ellenállóbb, mint az eddigi hazai fajták, úgyszintén a fonálféreg kártételének is jobbam ellenáll.435 A Hibridüzem 1962. évben törzs-szaporításira 45 kh. egyszeres keresztezésre 1387 kh, kettőskeresztezésre 752 kh és fajtafenntartásra 25 kh területre kötött termeltetési szerződést. 1963. évben törzs-szaporítás céljára 55 kh és egyszeres keresztezésre 1501 kát. holdra szerződtettek. A termeltetésben főleg a Fejér megyei állami és célgazdaságok vesznek részt. 1963. évben először a gyúrói Egyetértés mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötöttek 25. kát. holdra szerződést. 1963. évben elsőizben foglalkozott a hibridüzem a, Mv Synalfa lucerna vetőmag szaporításával is. A vetőmag termeltetésre 1836 kh területre kötöttek szerződést. Eltérően a kukoricától az utántermesztésre Bács-Kiskun, Fejér, Heves, Pest és Tolna megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel szerződtek. A múlt évi lu cemamaggal ez évben mintegy 5000 holdon kívánnak vetőmagot termeszteni, ami közepes termés esetén 18—20 vagon lucernamag előállítását teszi lehetővé. A következő évben az újabb hazai telepítésre szükséges vetőmagon felüli mennyiséget exportra saán-135
