Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
közgyűlésen bejelentették, hogy a földreform során a községnek juttatott 80 kh rétet új rendelkezés értelmében a Földmű vess zöve-tfcezetneik adták át. A község a faluban levő 12 tanerős állami elemi iskola, továbbá 1945. évben Kismarton-pusztán létesített új, két tanerős iskola dologi kiadásait vállalta magára. Ezen a közgyűlésen Kvassay Sándor a három héttel korábban kapott díszoklevelet — Magyar Kommunista Párt faliújságján megjelent cikk miatt — visszaadta. Ezzel kapcsolatiban a képviselőtestület egyhangúlag kimondta, hogy Kvassay Sándor igazgató díszoklevéllel való kitüntetését ma is éppen úgy, mint a múltban, helyénvalónak tartotta. A Magyar Kommunista Párt faliújságon megjelent közleményét megbélyegezték.2“'' 1947. május 24-én Müller József lemondása folytán Grosz (Galántai) Mihály lett a gazdasági elöljáró. A Szociáldemokrata Párt a volt Hangya épületet annak rendbehozataláért két évi időtartamra bérfizetés nélkül átengedte a helyi rendőrőrs részére. A körállatorvosd kör költségeihez az érdekelt községek a következő arányban járultak,hozzá: Martonvásár 24 %, Tordas 12 %, Gyúró 12 %, Pusztazámor 4 Baracska 18 %, Kajászószentpéter 10 % és TMekereszt úr 20 %. A körorvosi kör költségeihez Martonvásár 52 %-án kívül Tordas 24 % és Gyúró 24 %-al járult hozzá. A község az iskola épületét még nem hozatta rendbe és a Kultuszminisztérium mindössze 2000 Ft újjáépítési segélyt (biztosított. Az akkori állapotokra jellemző volt, hogy az iskola hat tanterméből csupán 3 tantermet csak nyári és őszi hónapokban lehetett használni, „különösen fontos voilina az iskola tetőzetének, ajtódnak és ablakainak, valamint a csatornák pótlása, illetve megjavítása, mert amennyiben a javítási munkálatok még ez éviben nem történnek meg, úgy az iskolaépületének az állaga is teljesen tönkremegy”. 1947/48. évi költségvetésiben az iskola újjáépítésére 43 624 Ft-ot irányoztak elő. A Kismarton-pusztai állami elemi iskola újjáépítése, illetve kijavítása 14 000 Ft-ba került. A Közegészségügyi Intézet megállapította, hogy egy artézi kút létesítéséhez 30 000 Ft szükséges. A kút fúrása csak akkor lesz megvalósítható, ha a község 15 000 Ft-tal hozzájárul. A vezető-jegyző javasolta, hegy a képviselőtestület 15 000 Ft költségvetési hitelt állapítson meg. A Budapest felé lakók is kérték artézi kút létesítését. A képviselőtestület 19^7. június 28-i rendkívüli közgyűlésén az ez évben létesítendő artézi kút helyéül a Szabadság és a Nyitra utca sarkát jelölte ki. A Közegészségügyi Intézet 1948. augusztus 27-én Kereszti Alfréd budapesti mérnököt jelölte ki, aki a kút fúrását hamarosan meg is kezdte. A község fakói részéről olyan kérelem érkezett be, hogy az artézi kutat ne a Nyitra utca sarkán helyezzék el. A képviselőtestület 13 szavazattal 8 ellenéiben kimondotta, hogy a kutat a Nagyváradi és a Szabadság utca sarkán helyezik el. 94
