Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
A Szabadság utca és a Terme svári utca közti Breuer István féle telek eladó lett, s ezt a község utca céljára kívánta megvásárolni és 2000 Ft hitelt szavaltak meg.291 A képviselőtestület 1947. június 28-i rendkívüli közgyűlésen elhatározta, hogy a község tulajdonát képező 14 kh ingatlant ez évtől kezdve házi kezelésbe veszi. A képviselőtestület az ingatlanok kezelésével Szetifert József községi bírót bízta meg és részére a bruttó bevétel 5 %-át állapította meg tiszteletdíj címén.592 A Vármegyei Földhivatal 13692/1948. számú véghatározatával a Kismarton-pusztán levő istállóépületet Martonvásár községnek juttatta. A képviselőtestület fenti istállóépület juttatását 12 500 Ft-os becsült értékben tudomásul vette és egyben hozzájárult a lebontásihoz azzal a kikötéssel, ,,hogy az abból kikerülő anyagok kizárólag a Kismartonpusztai iskola építésére fordítandók. Azok az építési anyagok, amelyek Kismarton-pusztán létesítendő iskola építéséhez nem szükségesek, azok elsősorban Kismarton-pusztán, ha ott vevő nincs rá, akikor máshol értékesítendőik és az abból eredő bevételek ugyancsak az iskola építésére fordítandók”. A képviselőtestület hozzájárult, hogy az istálló lebontását Kismarton-pusztai lakosok végzik, Kovács János kőműves irányításával. A bontásvezető javadalmazásának felét a bontók, felét a község fizeti. A határoza; értelmében „a bontásért a Kismarton-pusztaiak a tégla főfalazatnak í felét, a választófalakiból kikerülő anyagot teljes egészében megkapják, a vas és faanyag, valamint a cserép teljes egészében a községet illeti’'. Ugyancsak ez a közgyűlés tárgyalta az alispán felhívását, hogy a járási kirendeltség Váliban vagy Martonvásáron létesüljön. A képviselőtestület egjhangúlag Martonvásár mellett döntött. A váli kirendeltség létesítése 4100 fő részére, míg a martonvásári kirendeltség hozzávetőlegesen 24 000 ember részére lenne előnyösebb.293 Tordas község képviselőtestülete 1948. augusztus 24-én rendkívüli közgyűlést :artott, amelynek egyetlen napirendi pontja volt, hogy Martonvásáron járási jegyzői kirendeltséget létesítsenek. A képviselőtestületi határozat a kirendeltség felállítását csak félmegoldásnak tartotta, mivel „egész megoldás a martonvásári járás létesítése volna”. Az indokolásban kifejtették, hogy Tordas Martonvásártól 5 km-re van és az év minden sza<ában, addig Bicske 20 km-re fekszik és csak a nyári időszakiban közelíthető meg.294 Martonvásár nem lett közigazgatási központtá. azonban gazdasági és közlekedési szempontból — főleg Tordas és Gyúró vonatkozásában — fontos szerepet tölt be. A felszabadulás után Tordasról egyre többen jártak be Budapestre. Martonvásárig az utat sokan síyalog vagy kerékpáron tették meg. miért is egyre sürgetőbb lett az autóbuszjárat megindítása. 1949. március 17-én a tordasi képviselőtestület Gyúró—Tordas—Martonvásár—Ercsi vonalra autóbuszjá-95
