Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
1947. július 31-ig 300 íoriinrt összeget kellett befizetni. A képviselőtestület az adás-véteili szerződés aláírásával Demény János vezető-jegyzőt és Szedfert József községi bírót bízta meg.585 1946. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlés tárgyalta a martonvásári vendéglősök beadványát, melyben kérték, hogy a Község képviselőtestülete a kocsmaiparban a község területén létszámcsökkentési javaslatot terjesszen elő. A képviselőtestület Müller József indítványára kimondta: megkeresi a járási főjegyzőt és a Székesfehérvári Pénzügyigazgatóságot, hogy a jövőben csak olyan személyek részére adjon ki iparigazolványt, illetve italmérési engedélyt, „akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kocsmán kívül mind utasok, mind fogatos és géperejű jármüvek elhelyezésére alkalmas beszálló vendéglőt létesítenek és erre előre is írásiban kötelezettséget vállalnak és ennek megvalósítására anyagiig is képesek.286 1947. február 16-án a képviselőtestület díszközgyűlést tartoti, melyen Demény János vezető-jegyző a község újjáépítési munkáját ismertette. Megemlékezett arról is, hogy „Fejér vármegye alispánja által megrendezett vármegyei újjáépítési versenyben Martonvásár a váli járásiban az első, Fejér vármegyében pedig a negyedik helyezést érte el”.287 1946-tban dr. Szirbik Ferenc, Fejér megye akkori alispánja Martonvásárt a következőképpen jellemezte: „újjáépítési tervezete a legjobb, azonban a végrehajtás lassúsága miatt csak a negyedik helyet nyerte el... A háború során 447 lakóház sérült meg, ebből teljesen kijavítottak 1'57-et, újjáépítettek 4-et és részben kijavítottak 142-t ...kijavították továbbá az orvosi lakást, hullaházat, közvágóhidat, tűzoltószertárt. Üzembehelyezett egy tűzoltófecskendőt, kijavította a szegényházat”. Majd később így folytatja: „Az újjáépítés során beindult az óvoda és a gyógyszertár megkezdte működését. Martonvásár a közegészségügyi verseny során 4. helyet ért el.”288 A község elöljárósága 6 éves munkatervet készített, ami két főcsoportból állott. Az első részben a gazdasági munikaterv keretében a belterjes gazdálkodás, háziipar, mezőgazdasági ipar, Agrártudományi Egyetem és a Földművesszövetkezet kérdéseivel foglalkozott. A második rész a kulturális tervet, társadalompolitikai tervet és a szorosan vett fejlesztési tervet ölelte fel. A község képviselőtestülete határozatilag kimondta, hogy Kvassay Sándor állami iskolai igazgató, körzeti és tanulmányi iskolafelügyelő munkásságát, melyet az elmúlt háború alatt a község lakosai érdekében kifejtett, jegyzőkönyvében megörökítette és erről elismerő oklevelet adott ki.2'3 1947 márciusában „a közvilágítást mindössze egyetlen utcai lámpa látta el”... „mivel az oszlopok, a karok és az égők is elpusztultak”. A 93
