Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)

A szocializmus építésének útján

Martomvásár élelmiszer-fogyasztása — nyershús, hentesáru és vaj kivételével — magasabb, mint az országos átlag. A nyershús és a vajfogyasztás alacsony voltát az magyarázza, hogy a község a kereskedelem útján nem kapja meg a szükségletének megfelelő mennyiséget. A martonvásári családok által fogyasztott nyershús mennyiségben szerepel a saját hizlalásé sertés levágása után felhasznált nyershús is.

A háztartásstatisztikai adatok igazolására a Martonvásári Földművesszövetkezeit 1962. évi adatai alapján három élelmiszer községi fogyasztását hasonlítottuk össze a háztartásstatisztikával.

Megnevezés

17 munkás—alkalmazott család

Földművesszövetkezet forgalma alapján a község

havi fogyasztása (kg)

Kenyér (péksüteménnyel)

11,11

10,24'

Liszt összesen (száraz-2.95

3,02'

tészta nélkül)

Tőkehús

1,332

1,14

’) Az 1960. évi népszámlálás adatai alapján a tsz. tagok 90 %-a, illetve a Mezőgazdasági Kutató Intézet — és Gazdaságában foglalkoztatottak 70 %-át vontuk le, mint fejadaggal ellátottat.

2) Saját sertésvágás idején felhasznált nyershússal együtt.

A falusi dolgozók az otthoni tartalmasabb étkezés következtében igen kis arányban vesznek részt az üzemi étkeztetésben. 1962. évben a megfigyelt családokból csak 8 kereső 1077 étkezési napon vette igénybe az üzemi étkeztetést, ami az összes kereső étkezési napjainak 1,1 %-át tette ki.

Az egy főre eső fontosabb élelmiszerek fogyasztása tekintetében a martonvásári adatok általában magasabbak mint az országos átlagok. A városi családoktól eltérően, a megfigyelt családoknál a bruttó jövedelem. 10,1 %-át tette ki a saját termelésből származó élelmiszerek fogyasztása. A megfigyelt 17 családból csak kettő nem folytatott házkörnyéki termelést, mert több családdal együtt kertnélküli házban laktak. A megfigyelt családokból 11 család vágott 1961—1962 telén saját hizlalásé sertést, egy család pedig fél-sertést vásárolt. Ezzel kívánták a család zsír, hús- és hentesáru ellátását biztosítani. A közeljövőben a saját hizlalású sertésvágások csökkenésével kell számolni, mivel az állatok takarmányozása és a hízó alapanyag beszerzése egyre nagyobb gondot jelent, ami a lakosság nagyobb zsír-, nyershús- és hentesáru iránti keresletében fog mutatkozni. Hasonló a helyzet a tojásellátás terén is, mert a földművesszövetkezeti boltok fogyasztási célra tojást nem kapnak,501

176