Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
A lakosság kulturális és szociális ellátása. A község oktatási intézményei közül leghíresebb az Óvoda (régi nevén „Gyermekkert”), melyet Brunszvik Géza nagynénje Brunszvik Teréz emlékére 1883-ban alapított. A második világháborúban megsérült épületet felszabadulás után újjáépítették. A „Brunszvik Teréz” napköziotthonos óvoda fontosabb adatai a következők szerint alakultak:* Időpont Beírt gyermekek (fő) Étkezésben résztvevők (fő) Férőhelyek (db) Szakképzett óvónők (fő) Egy szakképzett óvónőre jutó gyermekek szárna 1957 dec. 31.89 66 79'4 22 1958 dec. 31.85 67 75 4 21 1959 dec. 31.89 67 75 4 22 1960 dec. 31.96 51 70 4 24 1961 dec. .31.86 64 70 5 17 1962 dec. 31.89 31 70 5 18 1963 dec. 31.84 65 70 5 17 ’) Szükségférőhelyekkel együtt. A nők termelőmunkába való bekapcsolódása folytán az utóbbi években egyre több anya kívánja gyermekét a napközi otthcmban elhelyezni. Az óvodai felvételeknél elsősorban azokat a gyermekeket veszik fel, akiknek szülei dolgoznak. Az óvoda kihasználtság! foka az utóbbi években általában 20—30 %-kal magasabb a megengedettnél, amellett évről évre — férőhely hiányában — meglehetősen nagy számban kell a felvételre jelentkezőket elutasítani. Pl.: 1959-ben 34, 1963-ban 28 felvételre jelentkezettet utasítottak el. 1960-tól a költségvetésileg engedélyezett férőhelyek száma 70. Az egy szakképzett óvónőre jutó gyermekek száma csak 1960-ban volt magasabb a megyei átlagnál. Az ötödik óvónő engedélyezése folytán az egy óvónőre jutó gyermekek száma 1961-ben és 1962-ben hárommal volt kedvezőbb a megyei átlagnál. A község belterületén a Beethoven Általános Iskola, külterületen: Erdőháton I—III. osztályú, Kismartonban alsó és felsőtagozatú (8 osztályos) általános iskola működik. Különállóan mutattuk be a község területén levő, de nem a község gyermekeinek oktatását szolgáló Vörösmarty Mihály Gyermekotthon működését. 177
