Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
ják. A Mv Synalfa vetőmag szaporítása terén komoly lépést jelent a kukorica hibridüzem mellett az idei évben meginduló lucerna-üzem építése.“ Az elmélet és a gyakorlat összhangjának megteremtése mellett gondot fordítottak az Intézet kutatóinak külföldi tanulmányútjaira. Rajki Sándor, az Intézet igazgatójának 1959. évi tudományos ülésszakon megtartott előadása alapján: „1954 óta az Intézet kutatói 47 külföldi tanulmányutat teljesítettek 153 hét, tehát kereken .3 évköz időtartalommal’'. A külföldi tanulmányutak száma és időtartama 1958-ig évről-évre növekedett, azonban 1959-ben csökkenés állt elő. A kutatók külföldi tanulmányútja mellett nagy jelentősége van, hogy 1955—1959 között igen sok külföldi szakember kereste fel a Mezőgazdasági Kutató Intézetet. Fenti időszakban összesen 607 külföldi vendég fordult mag az intézetben, ebből 507 fő a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból jött. Az Intézet kutatói előadások, tanfolyamok, bemutatók, gazdaságlátogatások és tudományos közleményeken keresztül ismertették kutatásaik eredményeit. Az Intézet munkatársadtól 1949—1959 között 217 jelentős szakcikk és 6 könyv jelent meg.437 1964-ben a kutatók létszáma 36, technikusoké és szakmunkásoké 27, az összes kinevezettek száma 93.“ A Kutató Intézet munkájával szoros kapcsolatban vannak a meteorológiai megfigyelések. 1949-ben Erdőháton létesítettek elsőrendű éghajlati észlelő állomást. 1951 óta ez az állomás 2 méter mélységig a talajnedvesség mérésével is foglalkozik. 1955-ben a parikban létesítették az Obszervatóriumot másodosztályú klimaállömással. Mindkét megfigyelő állomás, mint az Országos Meteorológiai Intézet Obszervatórium Klimatológiai és Agrometeorológiai csoportja dolgozik. Az országban elsőnek Ma rtan vásáron végeztek agrometeorológiai megfigyeléseket. 1962-ben külön épületben helyezték üzemben a Meteorológiai Obszervatóriumot 546 légm3-re, 489 ezer forint költségvetési ráfordítási értékkel.“ Ma a Kutató Intézet igazgatójának irányítása alá tartozik a Kutató Intézet gazdasága. 1957—1961. években a gazdaság összes területe 1926 kát. hold, amelyből 1622 kh szántó volt. 1962. január 1-én a Fejér megyei állami gazdaságok átszervezése folytán a Kutató Intézet Gazdasága megkapta a Ráckeresztúri Állami Gazdaság egy részét ás az Állatforgalmi Vállalat simonpusztai üzemegységét, s ezen átszervezéssel összes területe 4771 kát. holdra növekedett. A gazdaság összterülete az utóbbi két évben művelési ág szerint a következőképpen alakult: 136
