Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
ságtudományi Kara nevében Surányi János dékán a következő levelet intézte a martonvásári Községi Földigénylő Bizottsághoz: „Hivatkozással folyó hó 4-én Martonvásáron, a községházán folytatott tárgyalásainkra, a T. Bizottság kívánságának megfelelően írásban is közlöm, hogy egyetemünk a martonvásári tangazdasághoz, illetve a volt Dreher féle kastélyhoz tartozó parkot nem szándékozunk a község lakosai elől elzárni és ennek megfelelően gondoskodni fogunk arról is, hogy az eddigi szokás szerint, a tónak egy kijelölt részén fürdőhely álljon a lakosság rendelkezésére. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy különösen később, mikor a két kastély átépítése után az egyetemi intézmények megkezdhetik Martonvásáron működésüket, a park használatának a működés zavartalanságát biztosító módon kell történnie, másrészről a legmesszebbmanően kell,, hogy gondoskodás történjen arról, hogy a park növényzete és egyéb létesítmények semmiképpen ne kárositassanak. Vonatkozik ez a halastóra isi, melynek intenzív üzembeállítása szintén egyik feladata lesz tangazdaságunknak”.423 A tangazdaság birtotoháborítási ügyében több leirat érkezett a Községi Földigénylő Bizottsághoz, 1946. április 29-én az Országos Földbirtokrendező Tanács Földhivatala megállapította, hogy „az Agrártudományi Egyetem részére juttatott Martonvásár határában fekvő ingatlanainak birtoklását a helybeli politikai pártok igyekeznek zavarni”. A következő figyelmeztetés a földművelésügyi minisztertől érkezett 1946. július 29-én: „a juttatott ingatlanoknak az egyetem által való zavartalan birtoklását minden törvényes eszközzel biztosítsa”.424 Az Országos Földbirtokrendező Tanács 1946. augusztus 12-én szintén megállapította, hogy az „erdőháti gazdaság birtoklásában egyes helybeli egyénektől folytonosan háborítást szenved”.’27 A földosztás során a kastélyt,, a hozzátartozó parkot, továbbá az erdőiháti gazdaságot az Agrártudományi Egyetem kapta meg. 1949. június 8-án az Agrártudományi Egyetem laboratóriumaiból alakult meg az „Agrobiológiai Intézet”. A kísérletekhez szükséges 170 kh területet az egyetem erdőhát-pusztai tangazdaságában biztosították. 1949. szeptember 30-án Budapesten megalakult. „Növénytermesztési és Növényremesítési Intézef’-nek növénynemesítési osztályát képezte a martonvásári intézet. Az intézet első igazgatója Friedrich Béla volt. A kinevezett dolgozók száma 1950 tavaszán 19 főre emelkedett. Ebben az évben fejezték be a háborús események folytán megrongálódott kastélyépület restaurálását. A kastély belsejében szobákat, irodákat és laboratóriumokat alakítottak ki. Ugyancsak ebben az évben költöztek be a ,,kiisfca>stély”-ban készített kutatói lakásokba. 1950. október 3-án történt újabb átszervezés során a „Növénytermelési Kutató Intézet” a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá
