Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
került, s ebben az időben növénynemesítési és növénytermesztési kutatásokkal foglalkozott. Az 1030 kát. holdas erdőháti tangazdaságot az intézethez tartozó kísérleti gazdasággá szervezték át. A gazdaság állatállománya ebben az időben igen gyenge volt, s a gazdaság vezetősége a tehénistálló átalakítását, 60 vagbnos raktár építését és a villamosítást látta legfontosabb feladatnak. 1952-ben az Intézet parkjában felépült ez üvegház és a földszintes négylakásos kutató épület. 1952-ben az Intézet igazgatója UdVaros Károly volit. 1953-ban a Minisztertanács határozata alapján a Kutató Intézet felügyeleti szerve a Földművelésügyi Alinisztérium helyett a Magyar Tudományos Akadémia lett, s ekkor vette fel az Intézet a mai nevét: „MTA. Mezőgazdasági Kutató Intézete, Martonvásár”. Az új intézet igazgatójává Kemenessy Ernőt nevezték ki, aki 1955 végén a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiához került. A Kutató Intézet kezelésében levő 121 kát. hold parkot Surányi János akadémikus javaslatára 1953. október 1-én az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi területté nyilvánította. Az erdőháti gazdaság területe 1953. év elején 2727 kh volt. A termelőszövetkezetek átszervezése folytán a gazdaság központjától távolabb eső területről a ráckeresztúri termelőszövetkezet és Martonvásár község javára lemondott, s év végére a gazdaság területe 1843 kh lett. 1955-ben Erdőháton tovább folytatódtak a beruházások: tíz családi ház építése, mélyfúrású kút létesítése, növendékistálló és gépszín építése. 1955-ben kezdte meg működését a martanvásári parkban külön épületben az Országos Meteorológiai Intézet Obszervatóriuma rnikroklimatológiai és agrometeorológiai csoportja. 1955. év végén Raj ki Sándor lett az intézet igazgatója. Ekkor már az intézet kinevezett dolgozóinak száma 77 fő volt. Ebben az évben a kísérleti gazdaság vezetősége Erdőhát-pusztára költözött.428 ,, A Mezőgazdasági Kutató Intézet 1959-ben ünnepelte tízéves fennállását, s ebből az alkalomból 1959. december 8—10 között Martonvásáron jubileumi tudományos konferenciát tartottak. Somos András, akadémikus bevezetőjében rámutatott, hogy államunktól az elmúlt tíz év alatt „az Intézet költségvetési kiadásainak fedezésére 40 millió forintot kapott”,, hozzászámítva „az Intézettel és gazdasággal kapcsolatos egyéb támogatást, akkor az előbbi összeg 70 millió forintra szaporodik”. Az Intézet fő feladatává vált, hogy ..munkájával minden vonatkozásban támogassa a születő szocialista nagyüzemet”. Somos András véleménye szerint „az Intézet dolgozói az elmúlt évtized során általában helyesen gazdálkodtak a rendelkezésükre bocsátott anyagi és szellemi tőkével”. Az intézet eredményei közül „Jkétségkívül legjelentősebb a hibridkuko-132
