Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
(1057), második helyen Ercsi (1040) és harmadik helyen Martonvásár állott 571 fővel, melyből 72,7 % férfi és 27,3 % nő volt. Székesfehérvár munkaerő ellátásában Martonvásár a 37. helyen állott 42 fővel, melyből 88,1 % férfi és 11,9 % nő volt.341 Martonvásárrél bejáró aktív keresők megoszlása népgazdasási ágak szerint.313 (1960. január 1.) Népgazdasági ág Budapestre Székesfehérvárra bejáróik számiban%-ban számban %-ban Mezőgazdaság 8 1,4 2 4,8 Ipar 405 70,9 10 23.8 Építőipar 33 5,8 9 21,4 Közlekedés 57 10,0 11 26,2 Kereskedelem 23 4,0 4 9.5 Szolgáltatás 17 3,0 1 2,4 Egyéb népgazdasági ág 28 4,9 5 11,9 Összesen: 571 100,0 42 100,0 A Budapestre bejáró dolgozók 89,7 %-a fizilkai és 10,3 %-a szellemi, a Székesfehérvárra bejáró dolgozók 78,6 %-a fizikai és 21,4 %-a szellemi dolgozó volt. Az egyes népgazdasági ágak mellett lényeges eltérés van a bejáró dolgozók kor szerinti megoszlásában. Budapestre Székesfehérvárra Korcsoport bejárók számban%-ban számban %-ban 14—19 éves 136 23,8 6 14,3 20—29 éves 180 31,5 9 21,4 30—39 éves 124 21,7 14 33.3 40—49 éves 75 13,2 8 19,1 50—59 éves 51 8,9 4 9,5 60 éves és idősebb 5 0,9 1 2,4 összesen: 571 í 100,0 42 100,01'1 A Martonvásárról bejárók a Budapestre ingázó keresők 0,4 %-át, a Székesfehérvárra ingázók 0,6 %-át teszik M, azonban a község szempontjából sokkal többet jelent, mert a lakosság egyhartmada a falun kívül keresi meg kenyerét. A két várossal váló szorosabb munkakapcsolat révén meglehetősen 111
