Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
sokan cserélik fel az állandó bejárást városi lakással. Az elköltözőkkel szemben sokkal nagyobb arányú az odaköltözés, mert a község kedvező közlekedési helyzete folytán egyrészt a környező, vasúttól távol eső falvak 'bejáróit, másrészt pedig az ország iparilag elmaradottabb vidékeiről vonzza — elsősorban a mezőgazdaság részére — a munkaerő utánpótlást. 1949. és 1959. évek között a lakosság a nagyobb odavándorlás következtében 9.5 %-kal növekedett, ami 2,5 %-kal felette van a megyei átlagnak. Lakásváltoztatás megoszlása. Megnevezés 1959 1960 1961 1962 összesen állandó jelleggel Odaköltöző 162 208 142 180 692 Elköltöző 142 168 154 153 617 ideiglenes jelleggel Odaköltöző 128 90 118 150 486 Elköltöző 95 85 70 149 399 A lakosság számának növekedésével természetszerűleg a lakások száma is növekedett. 1960. január 1-én Martonvásáron is maradéktalanul számfoavették a lakóépületeket, melynek során az épületek építési éveit is figyelembe vették. Lakóépületek megoszlása építési év szerint. Építési év Lakóépületeik | számban ! %-ban 1900 előtt lo5 21,8 1900—1944 305 42,9 1945—1948 20 2,8 1949—1959 231 32.5 összesen 711 I 100,0 Az épületek 35,3 %-a a felszabadulás után épült.351 Fenti időpontban összeírt 711 lakóépületben 999 lakás volt, melynek 55,1 %-a egyszobás, 40,3 %-a kétszobás és 4,6 %-a három és több szobás.352 A lakások 8,1 %-a vízvezetékkel és 89 %-a villanyvezetékkel van ellátva.1153 Száz lakott lakásra jutó lakók száma 367, ami csak eggyel magasabb a megyei átlagnál."'* A családi házak építése 1960 óta is nagymértékben megváltoztatta a község képét s ennek során újabb lakónegyedek épülnek be. 112
