Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
A népesség és keresők megoszlása foglalkozás szerint.3“ (1960. január 1.) Megnevezés Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Egyéb népgazdasági ág Összesein Népesség 1464 872 288 335 183 694 3836 Ebből: 38,2 22,7 7,5 8,7 4,8 18,1 100,0 kereső férfiak 480 334 129 117 46 209 1315 kereső nők 190 138 8 12 42 183 573 Összes 670 472 137 129 88 392 1888 kereső 35,5 25,0 7,2 6,8 4,7 20,8 100,0 A martom vásári keresők népgazdasági ágankénti megoszlását a megyei átlaggal összehasonlítva: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 3,3 %-kal, iparban 1.0 %-fcal, kereskedelemben 0,5 %-kal alacsonyabb, viszont az építőiparban 1,3 %-ikal, közlekedésben 0,5 %-kal, egyéb népgazdasági ágban foglalkoztatottak 3,0 %-kal magasabb a megyei átlagnál. A község keresőinek 70 %-át férfiak, 30 %-át nők teszik ki. Feltűnően alacsony az építőiparban és a közlekedésiben dolgozó nők aránya. Helyben főleg női munkaerő kínálat van, mivel a gyermekes anyák nem szívesen mennek ki a községből dolgozni, mert egyrészt a gyermekek elhelyezése, másrészt pedig ,.a második műszak” elvégzése jelent problémát. Az eddigi adatfelvételeknél részletesebben és a népgazdaság minden ágára kiterjedően az 1960. évi népszámlálás vizsgálta a lakóhely és munkahely közti összefüggést. Martonvásáron az 1960. január 1-i népességből (3836 fő) 2227 fő már 1949. január 1-én helyben lakott, míg 829 fő nem lákott a községben. Martonvásáron a nem helyben lakottak aránya a népesség százalékában 21,6 % volt, ami a székesfehérvári járásban Gárdony, Pákozd, Tordas után negyedik helyet jelent, ami jóval magasabb a Fejér megyei 15,9 % átlagnál.345 A legutolsó népszámlálás szerint a község: keresőinek száma 1888 fő vált, ebből 1197 fő (63,4 %) lakóhelyén, 653 fő (34,6 %) lakóhelyén kívül dolgozott, míg 38 fő (2,0 %) ideiglenesen volt jelen. Igen magas a lakóhelyén kívül dolgozók aránya a keresők százalékában (34,6 %), ami felette van a székesfehérvári járási (29,3 %) és a megyei átlagnak (Í9,2 %). A lakóhelyén kívül dolgozók legnagyobb része Budapestre és Székesfehérvárra ingáztak és csupán 2,1 % dolgozott máshol.346 Budapestre a más megyéből ingázók között első helyen Eicske 110
