Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy valamennyi cséplőgépet április 30-ig kijavítják. A gépjavítási költségeket mintegy 20 000 Ft-tal kívánták csökkenteni. Vállalták, hogy jó munkával emelik a különböző növények termésátlagát, a kukorica vetésterületének 65 %-át négyzetesen vetik be.334 A gépállomás szelektorok beállításával segítette a helyi és könnyező falvak termelőszövetkezeteinek és dolgozó parasztjainak vetőmag tisztítását.335 A Martonvásári Gépállomás jó munkájának elismerése jutott kifejezésre, amikor 1954 március közepén a Minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa „Szocialista Munkáért Érdemérmet” adott Cserhalmi Józsefinek, a gépállomás vezető mechanikusának és id. Gartai Sándornak, a gépállomás traktorosának. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át a kitüntetetteknek.336 1954 tavaszán a Martonvásári Gépállomás részére komoly gondot okozott 1'3 szántó traktorának foglalkoztatása. Az előző év őszén már az őszi mélyszántások nagy részét elvégezték, s így tavaszra kevés maradt. Április két és fél dekádtervét túlteljesítették, utána nagymérvű hanyatlás következett be. A szántatlan földék elfogytak és a kongreszszus tiszteletére tett vállalásukat sem tudták teljesíteni. A gépállomás 2312 ’wnmálhokiat kitevő tavaszi tervéből május első mapjad-ig csak 1711 normálholdat teljesített. Hasonló helyzet elé néztek a gépállomás dolgozói növényápolási téren is. A martonvásári Szabadság Termelőszövetkezet 91 kh kukoricájának kétszeri kapálására kötött szerződést.333 Az 1954. évi traktorosnap alkalmával a Minisztertanács javaslatára az ország gépállomásairól 54 kiváló traktoros kapott korrnánykitiintetést. Deák András, a Martonvásári Gépállomás traktorosa ebből az altatómból „Szocialista Munkáért Érdemérmet” kapott.333 1954. augusztus 31-én a Megyei Tanács Mezőgazdasági osztálya a Fejér megyei gépállomási, állami gazdasági és termelőszövetkezeti agronómusokat tapasztalatcserére hívta meg a martonvásári Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetébe. A tapasztalatcsere napirendi pontjai között szerepelt Kemenesy Ernőnek, az intézet igazgatójának előadása az őszi vetések talajelőkészítéséi'ől, utána Pap Endre tartott előadást a hibridkukoricáról.338 A kápolnásnyéki Vörösmarty Termelőszövetkezet 1954. szeptember 10-én versenyre hívta ki a megye, valamint az ország minden termelőszövetkezetét és állami gazdaságát a holdanlkénti 12 mázsás búzatermés elérésére. A Martonvásári Gépállomás agronómiusai nevében Beinrohr László jelentette be csatlakozásukat a kápolnásnyéki mozgalomhoz. Vállalták, hogy gondos előkészítés és műtrágyahasználat mellett legkésőbb október 25-ig befejezik a vetéseket.340 Napjainkban. Martonvásár első népszámlálási adatai 1869-ből ismeretesek. A község lakossága az utóbbi száz év alatt megkétszereződött. Azonban a népesség növekedése ma már egyre inkább a bevándorlás-107
