Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
bői származik, mint a születésekből. Az egyes népszámlálások népességszáma a következőképpen alakult: Martonvásár község népességszámának alakulása. 341 Év Népesség 1 száma Év Népesség száma 1869 1940 1920 2807 1880 2111 1930 3154 1890 2095 1941 3032 1900 2453 1949 3126 1910 2578 1 1960 3836 A legutóbbi (1960) népszámlálás óta a község lakosságának száma és fontosabb népmozgalmi adatai az alábbiak szerint alakult: Martonvásár község népességszáma és fontosabb népmozgalmi adatai. Év Népesség száma Házasságkötések Élveszületések Halálozások 1960 3836 38 63 44 1961 3882 * 26 61 31 1962 3916* 42 48 47 * Számított adat. A községnek az 1960. évi népszámlálás időpontjában három nagyobb külterületi lakott helye volt: Erdőhát, Kismarton és Gábor-major (mindhárom puszta a felszabadulás előtt a Dreher uradalomhoz tartozott). Az utolsó népszámláláskor a község lakosságának 18,5 %-a élt külterületen, ami 4,5 %-kal magasabb a megyei átlagnál, s a külterületi keresők 76,8 %-a mezőgazdasági foglalkozású volt. Külterületi népesség alakulása.342 (1960. január 1.) Megnevezés A népesség száma Ebből keresők Keresők megoszlása mezőgazdaság ipar, építőipar egyéb népgazdasági ág Erdőhát 413 207 168 25 14 Gábor-mai. 52 23 9 2 12 Kismarton 236 81 61 14 6 Egyéb 7 4 4— — Összesen-708 315 242 41 32 108
