Lencsés Ferenc: Martonvásár története – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 26. (Székesfehérvár, 1964)
A szocializmus építésének útján
A Martonvásári Gépállomás Szabadság brigádja november 7. tiszteletére versenyre hívta ki a megye valamennyi traktorosát. Vállaltaik, hogy a napi 5 normálholdnyi talajmiunka helyett 6 noirmálhold'ait végeznek, továbbá átlagosan napi 8,5 normálholdat teljesítenek. A Szabadság brigád őszi tervét 140 %-ra teljesítette. A brigádból legjobban kitűnt Lingli János, aki őszi tervének 192 %-ra tett eleget. November 7. alkalmával a legjobb brigádot és a gépállomás legjobb traktoristáját 300— 300 forint pénzjutalomban részesítették.328 A Marton vásári Ruházati és Szolgáltató Ktsz novemberben nyerte el a Fejér megyei KISZÖV versenyében a „Kiváló szövetkezet” címet és az ezzel járó 2500 Ft jutalmat, amit a jól dolgozók között osztottak fel. A Ruházati és Szolgáltató Ktsz 1951 augusztusában három részleggel alakult, majd 1952 januárjában újabb három részleggel bővült. 1953 márciusában további cipész és fodrász részleggel, 1953 április közepén gumis részleggel, június végén szíjgyártó részlegigei bővült a szövetkezet. Ezután került sor a pákozdi és a gárdonyi cipészrészleg megalakítására.328 A szövetkezet 1954. III. negyedéves tervteljesítése alapján megyei viszonylatban a legjobbnak bizonyult, ezért a Fejér megyei KISZÖV vámdorzászlóját nyerték el.330 A községben az Építőipari Ktsz-en kívül még egy kisipari termelőszövetkezet működött, mégpedig a Martonvásári Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz. A szövetkezetnek két kovács, két lakatos és egy bognár részlege volt, melyből két részleg Kápolnásnyéfcen dolgozott. A napi miunkák végzése mellett, mikor egy időiben hiánycikk volt a paltikósarok, okkor a szövetkezet patkósarkot kezdett el gyártani. A KTSz-neik több újítása volt, amelyek komoly segítséget jelentettek a mezőglazdaság számára. Egy újfajta vonószerkezettel egy traktor után 5 vetőgépet és 5 boronát, akaszthattak. 1953. december 10-én a Földművelésügyi Minisztérium 200 db négysoros répakiemelőre kért ajánlatot.331 1954. januárjában tanácsülésein tárgyalták meg a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott kormányhatározatot. A tanácsülést követően a községben több kisgyűlést és gazdagyűlést tartottak, amelyen rámutattak, hogy milyen nagy jelentősége van az egyre növekvő mezőgazdasági termelésnek a dolgozók életszínvonalának emelésében.332 A község dolgozó parasztsága 1953 őszén nem teljesítette kenyérgabona vetéstervét. A Székesfehérvári Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági osztálya szerint mintegy 90 kh búzával és rozzsal vetettek el kevesebbet. A tavasz folyamán csak késve cseréltek vetőmagot, amit a Fejér megyei Néplap a Községi Tanács V. B. felvilágosító munkájának hiányára vezetett vissza.333 A Martonvásáiri Gépállomás dolgozói 1954-ben, a megyében elsők között, február 1-re fejezték be a téli gépjavítási munkákat. A cséplőgépek javítási határideje május 31-én járt volna le, azonban a Magyar 106
