Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETE KISLÁNGON 1956-IG A termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon nem új keletű törekvése a parasztságnak. Nemcsak a felszabadulás utáni időben vetődött fel a szövetkezés gondolata, hanem már a Tanácsköztársaság idején is alakultak termelőszövetkezetek. Megyénkben több termelőszövetkezet jött létre, elsősorban a földesúri birtokokon. Rendkívül nehéz körülmények között jöttek létre ezek a termelőszövetkezetek. Az I. világháború jóformán minden mezőgazdasági terméket felemésztett. A nehézségek ellenére több helyen megindult a termelés. Nagyperkátán, Perkátán, Dunapentelén, Cecén megalakult termelőszövetkezetek már szállítottak árut a nyár folyamán Budapestre. Működött termelőszövetkezet Nagylángon és Soponyán is. Ezeken a helyeken az uradalmi birtokon gazdálkodott a termelőszövetkezet.2137 Kislángon nem alakult termelőszövetkezet, mert Kisláng község határa már nem volt uradalmi birtok, hiszen a nagylángi uraság eladta ezt a területet a telepeseknek. Kislángon tehát már önállóan gazdálkodó parasztság élt. Ennek ellenére jelentős volt a földnélküliek száma, és azoké, akiknek csak kevés földjük volt. Ezek elsősorban a környéken levő uradalmi pusztákra jártak dolgozni, mint napszámosok. A szövetkezés gondolata 1949-ben vetődött fel Kislángon. A Béke Termelőszövetkezet - <. A Béke termelőszövetkezeti csoport 1949 augusztus 20-án alakult meg 15 taggal- A termelőszövetkezeti csoport alapító tagjai a következők voltak: Dudar Jánosné, Gáspár Péter, Kun József, Kuti János, Medgyesi Ferenc, Medgyesi János, Megyeri István, Megyeri Margit, Molnár József, Pók János, Szakács József, Takács József, ifj. Takács József, Takács Mária, Török József. A belépő tagok vagyoni helyzete igen rossz volt. Földet sem tudott mindenki bevinni a közösbe. Az alapító tagok legtöbbjének csak juttatott földje volt. 1949 őszén kezdték el a gazdálkodást Tarnóca pusztán, Gerlóczi Gábor volt földbirtokos birtokán. Az első esztendőben mintegy 180 kát. hold területen kezdték el a gazdálkodást. Ez a földterület részben a behozott, juttatott földekből, részben állami tartalék földekből tevődött ki.238 A fiatal termelőszövetkezeti csoportban az első években sok nehézség jelentkezett. Ezek elsősorban a gazdasági felszerelések hiányából adódtak, hiszen jóformán semmiféle gazdasági felszereléssel nem rendelkeztek. Az első állami 77
