Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
támogatás 1 pár ló volt. Ennek akkor még igen nagy volt a jelentősége. A termelőszövetkezeti csoport íőmajorja Felsőtarnóoa pusztán alakult ki, amely a községtől mintegy 5 km távolságra van. A major nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas épületekkel már rendelkezett, csak azokat a helyre kellett állítani. A köves úthoz mintegy 500 m hosszú úttal volt bekötve és a tszcs területe a majorból megfelelően üzemeltethető volt. Ezért a termelőszövetkezeti csoport ezen a területen látta a továbbfejlesztést célszerűnek és gazdaságosnak. A majorterület beépítésre általában alkalmas volt. A terület enyhén hullámos, így gazdasági épületek különösebb földmunka nélkül elhelyezhetők. A talajvíz a terepszint alatt 3—1 méterrel van. Villanyvilágítással a major nem rendelkezett, magasfeszültségű távvezeték legközelebb a majortól északra, mintegy 2 km-re levő Anna majornál volt elérhető. A főmajor meglévő nagyüzemi épületei meglehetősen szétszórtan feküdtek, ezért nagy területet foglaltak el. A major épületei közötti területeket a termelőszövetkezeti csoport gyümölcsfákkal ültette be, hogy ne maradjon kihasználatlanul. A régi kastély épületében lakásokat rendeztek be, mivel erre nagy szükség volt, hiszen az állatgondozóknak ott kellett lakniok családostól. Sajnos, ez az épület túlságosan romos, és lakásnak csak szükségmegoldásszerűen alkalmas.289 A kis csoport a felmerülő nehézségek ellenére nagy lelkesedéssel kezdte meg a • közös munkát. A gazdasági épületek nagyrésze romos volt, rendbe kellett hozni. Az első esztendő munkájának az lett az eredménye, hogy zárszámadáskor 20 Ft-ot fizettek munkaegységenként. A következő gazdasági évben a termelőszövetkezeti csoport termelőszövetkezetté alakult. Ebben a gazdasági évben a termelőszövetkezet már kedvezőbb körülmények között fogott munkához. 1951-ben sertéshizlaldát épített, majd ugyanebben az esztendőben 5479,90 Ft költséggel helyreállíttatja a tehénistállót. A termelésben egyre nagyobb szerepet kap a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is. A termelőszövetkezet vezetősége helyesen látta, hogy az állattenyésztés növelésével magasabb jövedelmet lehet biztosítani a termelőszövetkezet tpgsága számára.240 1952- ben már 38 főre emelkedett a termelőszövetkezet tagjainak száma.241 1953- ban a Nagy Imre féle új termelőszövetkezeti politika hatására országszerte több termelőszövetkezet oszlott fel. Ez az időszak nem múlt el nyomtalanul a kislángi Béke termelőszövetkezet életében. A szövetkezet ugyan nem oszlott fel, mert volt egy törzsgárdája, akik ki mertek állni a továbbműködés mellett. A bennmaradt tagság körében a munkafegyelem megszilárdult. Ez annak is köszönhető, hogy 78
