Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

AZ 1956-OS ELLENFORRADALMI ESEMÉNYEK

KISLÁNG KULTURÁLIS ÉLETÉBEN

Az 1956-os október 23-i ellenforradolm pusztító szele eljutott Kislángra is. A község ellenforradalmi érzelmű lakói felbátorították a lakosság befolyásolható rétegét. Ennek ellenére nyugodt volt a légkör egészen addig, amíg idegen ellenforradalmi csoport nem jelent meg a községben. A vontatóval érkező csoport magát bányászoknak adta ki, és izgató beszédeket tartottak a tanácsháza, majd később a szovjet hősi emlékmű előtt. A megtévesztett emberek egyrésze a tanácsháza ajtaját betörte, onnan adóügyi főkönyveket, begyűjtési iratokat, sőt az anyakönyvek egy részét is az utcára hordta, és ott máglyát készített belőlük. Az anyakönyveket is csak nagy nehézségek árán ■sikerült megmenteni a pusztulástól. A tanácsház belső helyiségében, amit lehetett, tönkre zúztak. A vandál pusztításnak gátat vetni nem tudott senki, pedig jócskán akadtak megfontolt, józan gondolkodású emberek, akik az értékek megmentésére érkeztek a tanácsházhoz. Nemes Lajos megyei tanácstag védelmébe vette az egyik szekrényt, amelyben fontos okmányok, térképek voltak a községről. Sajnos neki sem sikerült megvédeni azokat a pusztulástól, ö maga nehezen tudott megszabadulni a dühöngő embergyűrűből. A felizgatott emberek, akiknek nagyrésze részeg volt, az idegenek segítségével ledöntötték a szovjet emlékművet. Részeg csoportok keveregtek az utcákon, kommunistákat keresve. Az egyik csoport a földművesszövetkezet italboltját akarta feltörni. Réger Ferenc és Bozzai János kislángi lakosoknak sikerült ezt megakadályozni.

Az események hatására lassan tevékenykedni kezdett az ellenforradalom más téren is. Igyekeztek a régi rendszer hívei magukhoz ragadni az irányítást minden területen. A tömegek irányításának egyik eszközét, a népművelés szerveit akarták birtokukba venni. A Kultúrotthon épületét ismét a kát. egyház céljaira akarták igénybe venni. Magukhoz vették az épület kulcsait. A Kultúrotthon kérdése az akkor megválasztott Nemzeti Tanács elé került. Az ellenforradalmároknak csalódniók kellett a Nemzeti Tanácsban is, mert az csaknem egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy a Kultúrotthon továbbra is az egész községé legyen.

A Kultúrotthon ellen indított támadás mellett megkísérelték az iskolát is az egyház irányítása alá helyezni. Végeredményben kulturális téren is eredménytelen volt az ellenforradalom minden ténykedése. Kislángon az ellenforradalom idején is túlsúlyban voltak a haladó erők, és meg tudták védeni azokat a vívmányokat, amelyeket népi demokratikus rendszerünk teremtett a felszabadulás óta.

70