Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
Kulturális téren 1959. és 1960-ban jelentős szerepet kapott a Tanácsköztársaság fennállásának 40 éves évfordulójára, valamint a felszabadulás 15 éves évfordulójára való felkészülés. Az iskola vezetői munkatervet készítettek, melynek célja az volt, hogy méltóképpen ünnepelje meg Kisláng község az évfordulókat. Különösen jelentős szerepet kaptak ezen a téren a kulturális rendezvények. Ezzel kapcsolatban még jobban fellendült a nevelők iskolán kívül végzett munkája. Sok természettudományos, politikai előadás, műsoros esték tették emlékezetessé ezt a két esztendőt a község lakói számára. Ekkor tanulták meg a nevelőtestület és a községi tanács dolgozói közösen a „Bástyasétány 77” c. zenés, dalos játékot, amelynek nagy sikere volt. Itt kell megemlíteni, hogy színdarabok rendezése a gyermekek körében is igen elterjedt, A VIII. osztályosok 1955 óta csaknem minden esztendőben eljátszottak egy-egy színdarabot. így került már előadásra a „Légy jó mindhalálig”, „Buborékok”, a „Csudakarikás”, „Mátyás király Debrecenben”, „Kis aranykígyócska” c. színdarabok. A KISZ tagjai is játszottak színdarabot. 1958-ban Kisfaludy Károly: „Csalódások” c. vígjátékát mutatták be. 1959-ben új tantárgy jelent meg a kisláng! iskolában. Bevezették a gyakorlati foglalkozásokat. Ez a tény igen nagy jelentőséggel bírt Kislángon is. Itt is, csak úgy, mint országszerte a gyermekek manuális készségének fejlesztésére kevés gondot fordítottak a korábbi időben. A gyakorlati foglalkoztatások tantárgy bevezetésével közelebb kerültek a gyermekek a mindennapi élethez, a munkához.212® Az 1960—61-es tanév ismét jelentős eredményeket hozott. Az oktatói és nevelői munka egyaránt eredménysebb volt ebben a tanévben az előbbiekhez viszonyítva. 1960-ban beiskolázatlan tanköteles korú gyermek nem volt Kislángon. Minden feltétel adva volt, hogy a beiskolázottak el is végezzék a VIII. osztályt. A felnőttek oktatása területén is fejlődés volt tapasztalható ebben a tanévben. Megkezdődött a mezőgazdasági továbbképző iskola, amelynek 43 hallgatója volt. A dolgozók esti iskolájába ebben az évben jelentkeztek a legtöbben. (38 tanuló). A termelőszövetkezet vezetői és tagjai számára elkezdődött a fentiek mellett a termelőszövetkezeti akadémia. 40—50 fő látogatta ezeket az előadásokat. Az iskolai egészségvédelem fejlődése megkövetelte, hogy a kislángi iskolában is iskolai vöröskeresztes bizottságot hozzanak létre. 1958 február 12-án alakult meg Kislángon a Vöröskeresztes Bizottság, melynek tagjai a következők voltak: dr. Novák József orvos, Selmeci Imréné védőnő, Ágoston Jánosné egészségügyi dolgozó és Lakatos Júlia úttörővezető. Az „Ifjú egészségőr” tanfolyamra 53 tanuló jelentkezett.224 AZ UTOLSÓ ÉVEK KISLÄNG KULTURÁLIS ÉLETÉBEN 71
