Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
2. Kisláng napjainkban
A nagy italbolt havi forgalma 110 ezer forint. Állandóan két műszakban dolgoznak. Forgalom szempontjából a leggyengébb időszak minden hónap 1—10 között van. 10-én kapnak fizetést az állami gazdaságban, 12—15 között a tsz. fizet előleget, 25-e körül pedig az ipariak kapnak fizetést. Havonta a központi italboltban 60—70 hl sör fogy el. A bor nem keresett cikk. Igen jól megy reggelente a kisüsti pálinka. Ahogy a kisüsti elfogy, a forgalom is csökken. Körülbelül egy hónapja kap az italbolt Fehérvárcsurgóról „Hüsit”. Ez aztán megy — jegyzi meg az italboltvezető. Ezt a legfiatalabbtól a legöregebbig mindenki fogyasztja. Nemcsak tisztán isszák, hanem pl. fél deci pálinka Hüsivel, vagy egy pohár sört Hüsivel. A községben autóbusz váróterem nincs, s így az italbolt egyben váróteremül is szolgál. Ide szólnak be indulás előtt a MÁVAUT kalauzok. A söntés egy nagy terem végében van. Vasárnap délután az udvarra kitett néhány asztalhoz ülhetnek le a vendégek szórakozni, mivel más helyiség nincs. Szerződtetett zenészek nincsenek, csak olyan alkalmiak. Ma délben, mikor benéztünk, hogy ilyenkor hány vendége van a tréfásan elnevezett Kontó kocsmának, öszesen hatot tudtunk összeszámolni. (Azért nevezik Kontó kocsmának, mert mikor épült, az adósok ledolgozták tartozásukat, ami a falak ferdeségén is meglátszik.) A benn ülőkből egy-kettő akad, aki korán kezdte a napot és nem tudja befejezni. Az egyik asztalnál az alkalmi zenész ül, ugrásra készen várja, hogy valamelyik vendégnek kedve támadjon valami nótára. De hiába. Az italbolt vezetője nem is tudja megmondani, hogy mikor volt nála az utolsó verekedés. Most 10-én 18 láda sört vittek ki Ecsibe. Alig, hogy megkezdte a mérést, egy pillanat alatt az idénymunkások között olyan verekedés támadt, hogy még a barakk ablaka is kiment. Minden hónap 10-én kimennek Ecsibe, ahol minden mennyiségű sör elfogy, mellette az asszonyoknak, gyerekeknek cukorkát is visznek. A földművesszövetkezet tojás és baromfi átvevőhelyén éppen a Baromfiipari Vállalat tehergépkocsija áll. A gépkocsivezető és rakodója az átvételre kerülő tojásokat ellenőrzik. Minden sort gondosan átnéznek, s egyszercsak a gépkocsivezető megszólal: — Adjon ide egy tojást, mert innen hiányzik. A gépkocsi hetenként kétszer jön. Egy hónapban 15—18 ezer tojás, kerül átvételre Kislángon. — Ezek a tojások hová kerülnek? — kérdezzük kíváncsian. — Ezeket elszállítjuk Kecskemétre, s onnan hozunk Székesfehérvárra másikat. 96
