Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
Az új államrendszer legfontosabb újítása a nevelés területén, a nevelés három fő tényezőjének, a pedagógusnak, a szülőnek és a gyermeknek aktív közreműködése a nevelésben. Az iskola és az otthoni nevelést volt hivatva öszehangolni a szülői munkaközösség. Ezen keresztül a pedagógusok kapcsolatba kerültek a társadalom tömegszervezeteivel és a párttal. A szülői munkaközösség munkájának jobbá, eredményesebbé tételére jelentős lépéseket tettek a pedagógusok és a legaktívabb szülők. A szülők és pedagógusok közötti jó kapcsolat elmélyülésében jelentős szerepet játszottak az előadások, amelyek a neveléssel kapcsolatban hangzottak el a szülők és nevelők előtt.201 A háború utáni években egyre több és több tehetséges gyermeknek adatott meg a lehetőség a továbbtanulásra. A továbbtanulást elősegítették a népi kollégiumok, amelyek országszerte létesültek a munkások és szegényparasztok gyermekei számára. Kislángról 1949-ben több tehetséges tanulót javasolt az iskola továbbtanulásra. Ezek a tanulók a következők voltak: Nagy Miklós, Lukács Károly, Pók János, Szabó Gyula, Szabó Ilona, Takács Erzsébet, Vadócz Lajos.202 A népi demokratikus rendszer nagy gondot fordított a felnőtt lakosság továbbtanulására is. 1945 előtt igen magas volt azoknak a száma (különösen vidéken), akik nem tudták befejezni a népiskolai tanulmányaikat, pedig csak hat osztály elvégzése volt kötelező. Az újnépi demokratikus rendszernek a szocializmus megvalósítása a célja. E cél eléréséhez művelt emberekre van szükség. Éppen ezért nagyon fontos intézkedés volt az, hogy lehetőleg minden ált. iskola mellett szervezzék meg a dolgozók iskoláját. 1949—50-es tanítási évben személyi változásokra került sor a kislángi tantestületen belül. Taba István tanítót elhelyezték Előszállásra. Helyére Szabó János került. Fülöp Mária tanítónő is ebben az esztendőben került a kislángi iskolához. Az igazgató személye is megváltozott. Tóth Ignác eddigi igazgató helyett Dunai Máriát bízták meg az igazgatói teendők elvégzésével.203 A személyi változások mellett az iskola ebben az évben még egy tanítói lakással gyarapodott. A tanítói lakást a Fő utcai négytantermes iskola mellé építették. Meg kell jegyezni azt, hogy a lakás építésének befejezésére hosszas huzavona után került sor. Az iskola igazgatója több esetben tett hivatalos jelentést az Országos Tervhivatal Népoktatási Osztályának arról, hogy a lakás építése szünetel. Volt eset, amikor két hónapon keresztül szünetelt az építkezés. Ez komoly kellemetlenséget jelentett, mert a kislángi tanítók lakásviszonyai nagyon rosszak voltak.20* 66
