Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

A községben az iskolák államosításáig az állami elemi iskola mellett a felszabadulás utáni években még működött a ref. iskola. 1948-ban két nevelő tanított itt, özv. Molnár Gyuláné és Taba István, özv. Molnár Gyuláné az alsótagozatos gyermekeket tanította. Az isko­lát a ref. egyházközség tartotta fenn.205 1912-ben államosították a róm. kát. iskolát. Akkor azonban maga az épület és a telek továbbra is a róm. kát. egyház tulajdona ma­radt. 1948. évi XXXIII. te. értelmében minden felekezeti iskolát álla­mosítottak. 1950 február 28-án két tagú államosító bizottság jött ki Kislángra és államosították a még felekezeti tulajdonban levő telket és épületet is. Részletek az államosítási jegyzőkönyvből: „Az állam tulajdonába került Kisláng, Fő utca 93. sz. alatt levő iskola épülete, a hozzátar­tozó udvarral. Az említett ingatlan a 26. sz. telekkönyvi betét II. 5. sorsz. 570. hrsz. alatt szerepel, a telek nagysága 546 n. öl. A szom­szédos udvaron levő kút az iskola tulajdonát képezi. Indoklás: a bizottság a 2. pont alatt hozott döntését az 1948. évi XXXIII. te. értelmében tette meg, mivel az említett iskolaépület az államkincstárral kötött szerződés értelmében 1912 óta állami iskola céljára szolgált, mint örök használati jog lett az állami kincstár javára biztosítva. Állami tulajdonba kellett vennünk az említett épületet, mert telekkönyvi tulajdonosként a róm. kát. egyház szerepel.” A ref. iskolát ugyancsak 1950 február 28-án államosították.206 1950-ben a következő nevelők tanítottak Kislángon: Abszenger Aida, Baranya József, Borsai Jenőné, Dunai Mária, Magyar Alice, özv. Molnár Gyuláné, Schleicher Eleonóra, Szabó Erzsébet, Szabó Já­nos, Szabó Rácz Jánosné, Fülöp Mária, Dezső Jánosné, Tóth Ignác. Az iskolában folyó oktató és nevelői munka ebben az időben jó úton halad. Több szakfelügyelői jelentésből is ez derül ki. A belső és külső rendről a felügyelet egyaránt megelégedéssel nyilatkozott.207 Megváltozott azonban a helyzet, amikor 1950 július 15-én új igazgatót kapott az iskola Ruzicska Jenő személyében. Az ő igazgatósága alatt igen megromlott a fegyelem, s a tantestületet sem tudta összetartani.208 1952 január 19-én Ruzicska Jenőt leváltották az igazgatói állásá­ból. Űj igazgató került a kislángi tantestület élére Kovács Jenő sze­mélyében.209 Az iskolában uralkodó zűrzavar, amely csak akadályozta a munkát, megszűnt. Az általános iskola fejlődése egyre inkább ma­gával hozta a szülők érdeklődésének növekedését. A szülői értekezle­tek egyre népesebbek lettek. Az 1952 május 25-én tartott szülői érte­kezleten 167 szülő jelent meg. Ezen a szülői értekezleten és az ezt követőkön is a gyerekek rövid kultúrműsorral kedveskedtek szüleik­nek.210 A szülőkkel való kapcsolat javulásának eredménye az volt, hogy 5« 67

Next

/
Thumbnails
Contents