Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
csendőr között volt összetűzés, melynek eredménye az lett, hogy Pók Jánost kizárták a körből.158 A kizárás indoka: hatósági közeggel szemben elkövetett tettlegesség. 1927-ben Szolga Mihályt választották meg elnöknek. Szolga Mihály elnöksége alatt több alkalommal nézeteltérések támadtak a tisztikar egyes tagjai és a tagság között. Ennek az lett az eredménye, hogy egyre kevesebben jelentek meg a közgyűléseken. A kör történetében először fordult elő, hogy évközben kellett új vezetőséget választani. Az 1930-ban tartott közgyűlésen a tagság nem tudott megegyezni az elnök személyében, ezért a korelnököt, Kazi Istvánt bízta meg ideiglenesen a kör vezetésével. Ugyanebben az évben a közgyűlés 150 pengőt szavazott meg a könyvtár fejlesztésére. Az év végén az iparosköri ifjúság műkedvelő előadást tartott nagy sikerrel.159 1931-ben tartott rendes közgyűlés Mattern József lakatost választotta meg elnöknek, aki 1931 május 5-én a közgyűlésen bejelentette, hogy „... az iparos ifjúságban nagy hajlandóság mutatkozik a sport iránt, ezért egy futball-csapat szerveztessék.” Az elnök előterjesztését elfogadta a közgyűlés, és megbízták, hogy egyelőre két labdát és egy sípot szerezzen be. Így szerveződött az első labdarúgó csapat Kislángon. A csapatot Szalai László postakiadó tanította, akit az iparoskor tagsága tiszteletbeli tagnak vett fel.160 1933 február 19-én az olvasókör ifjúsága műkedvelő előadást tartott. Színre került: „Vén bakancsos és fia, a huszár” c. népszínmű. A szereplők a következők voltak: Mattern Ferenc, Horváth Irénke, Megyeri Imre, Molnár István, Hegyi József, Rákász Mariska, Szabó Béla, Horváth Ferenc, Bányász Jucika, Zsuppán István, Keller Magdolna, Kollár Juliska, Cséri János, Vass János, Bencze István, Bányász Lajos. A színdarabot betanította és rendezte: Szalay László postakiadó.161 1931-től a második világháborúig a következő tagokból álló vezetőség irányította a Kisiángi Iparos Olvasókör életét: Mattern József, Pataki Ferenc, Kovács János, Nánási János, Gönczöl Lajos, Kovács József, Családi Vendel, Kozits Gyula, Hegyi József, Dreifinger Imre.163 A második világháború alatt a kör munkájában is hanyatlás következett be. Ezt a hanyatlást elsősorban az okozta, hogy sok köri tagot behívtak katonának. Az iparoskor a háború után újjáalakult ugyan, de már nem tudta betölteni azt a feladatot, melyet a háború előtt betöltött. A Kisiángi Iparos Olvasókör jelentős szerepet játszott alakulásától a második világháborúig a -község kulturális életének fellendítésében. A népművelés igazi feladatait azonban nem tudta végrehajtani, mert nem az egész lakosságnak, hanem csak egy részének, elsősorban az iparosoknak nyújtott lehetőséget a művelődésre. 57
