Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
getlenségi Népfront községi elnöke, Csima Lászlóné előterjesztésére megválasztották a községi végrehajtó bizottság tagjait: Borostyán János, Csima Lászlóné, ifj. Fekete János, Kolonics József, Kuti János, Pintér Gyula, Rajna János és Tunyogi György személyében. A végrehajtó bizottság tagjai ezután Kuti Jánost, a vb. elnökének, Tunyogi Györgyöt az elnök helyettesének, Pintér Gyulát pedig vb. titkárnak választották meg.144 A KISLÄNGI IPAROS OLVASÓKÖR Az 1904-ben elkezdődött parcellázás során Kisláng pusztából elég gyorsan nagyobb település lett. A telep népesedése szükségessé tette azt, hogy a földművelő lakosság mellett kialakuljon egy iparos réteg is. A földművelés eszközei egyre bonyolultabbak, és így azok elkészítése, javítása speciális szakértelmet követelt. A földművelő gazdák mellett így szükségszerűen megjelentek az iparosok. Az iparosok megjelenése nagyban hozzájárult az iskolánkívüli népművelés fellendüléséhez. Országos jelenség volt abban az időben, hogy egy-egy község vagy város iparossága olvasókörbe tömörült. A létrejött olvasókörök komoly jelentőséggel bírtak a műveltség terjesztése területén. Bár meg kell jegyezni, hogy ezeknek az olvasóköröknek nagy része a parasztságot nem fogadta magába, így aztán a parasztság nem minden esetben lett részese az iparoskor közreműködésével teremtett kultúrának. A Kislángi Iparos Olvasókör 1910 augusztus 7-én alakult.145 Az alapszabályzatot az alakuló érekezleten fektették le, s fogadta el a tagság. Ezután a minisztériumba terjesztették fel azt jóváhagyás végett. A politikai pártoskodást a körből teljesen kizárták.146 Ez a munkásmozgalom politikai célkitűzéseinek kizárását is jelentette. Ennek ellenére nagyon sok haladó vonás is található a kör alapszabályzatában. Ilyen például a kör tagjairól szóló 5. §, amely szerint, a kör tagja lehetett minden iparos vallásra való tekintet nélkül.147 Az a tény, hogy vallási megkülönböztetés nem volt a körön belül, igen nagy jelentőségű volt abban az időben Kislángon, mert korábban a felekezeti ellentétek nem egy veszekedésnek, vetélkedésnek voltak okai. A kör tagjai közé tartoztak a pártoló tagok is, akik elsősorban a parasztság soraiból kerültek ki. A pártoló tagság tartotta a kapcsolatot a község földművelő lakossága és az iparoskor között. Különösképpen a második világháborút megelőző időszakban és közvetlenül a felszabadulást követő években jelentős a pártoló tagok száma.148 Meg kell említeni, hogy a körön belül határozottan jó fegyelem uralkodott. Erre utal az alapszabályzat 6. §-a.149 54
