Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

Bár az iparoskörben a legteljesebb demokrácia uralkodott, mégsem lehetett ez a szervezet hivatva arra, hogy a község kulturális életét irányítsa. Ezt azért nem tehette meg, mert a pártoló tagság létrehozásával teremtett lehetőség ellenére, eléggé zártkörű volt, s nem terjedt ki az egész lakosságra. Sőt, a kör története folyamán igen gyakran előfordult nézeteltérés is az iparosság és a község jóval számosabb földművelő lakossága között.

Az elmúlt társadalmi rendszerre jellemző társadalmi rétegeződés és úrhatnámság minden területen éreztette hatását. Az iparoskor története során sok példa adódott arra, hogy az iparosréteg lenézte az eke szarvát fogó parasztot. Találóan jellemezte ezt a helyzetet a kör egyik pártoló tagja, aki földműveléssel foglalkozott. „Ha a parasztgyerek egyszer már kalapácsot és fogót vett a kezébe, különbnek éreze magát a parasztembernél.”150

A Kislángi Iparos Olvasókörben a következő tisztségek voltak: elnök, alelnök, jegyző, aljegyző, pénztárnok, ellenőr (egyúttal gondnok), könyvtárnok, 12 bizottsági tag, 5 póttag, 3 tagú könyvvizsgáló bizottság, akiket a közgyűlés egy évre választott. A tisztségekkel járó kötelezettségeket díjtalanul végezték.

Az alapító okmány részletesen felsorolja a tisztviselők feladatait jogait, kötelességeit. A kör legfelsőbb szerve a közgyűlés volt. Ez félévenként ült össze, mégpedig január és július hó első vasárnapjain. Rendkívüli esetekben is összeült a közgyűlés. A közgyűlést mindig az •elnök hívta össze. Minden tagnak joga volt megjelenni vagy panaszt előadni. Az elhangzott javaslatok felett a tagok minden esetben titkos szavazás útján döntöttek. A titkos szavazás, amellyel több esetben is találkozunk az alapító levélben, arra enged következtetni, hogy a tagság számára a szervezet valóban demokratikus volt. Ennek ellenére a legfontosabb tisztségeket (elnök, alelnök) közfelkiáltással választották.151

A Kislángi Iparos Olvasókör első elnöke Horváth Géza asztalos volt. A tisztikar a következő tagokból állott: Hasznos József, Holczer Jakab, Höflich Géza, Horváth Kálmán, Kazi István, Nagy István, Schlakker János, Schärfer József, Török Ferenc, Tóth János, Túri Antal.152

Az olvasókör az első világháború alatt nem működött. A tagság nagy részét behívták katonának. Amikor a háború viharfelhői elvonultak, 1919-ben ült össze ismét a közgyűlés, ideiglenes tisztikar választására. Az ideiglenes tisztikar elnöke Rácz Lajos lett. 1918—19-ben fellendülő munkásmozgalom éreztette hatását a kislángi iparoskörön belül is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a kör megrendelte a Népszavát. Ez volt az első alkalom, hogy a Szociáldemokrata Párt lapja megje55