Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
vezetői a községi elöljáróság, a helyi Nemzeti Bizottság anyagi és erkölcsi támogatását is kérték, akik ezután a feloszlatott levente egyesület vagyonát juttatták nekik.135 Korábban létrejött a Kisgazdapárt ifjúsági szervezete is, amely lényegében a volt Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet tagságából toborzódott. Ennek a szervezetnek az ingóságai a hadműveletek idejében megsemmisültek, csupán a könyvtára maradt meg. Helyisége nem volt, gyűléseit az egyházközség tulajdonában levő teremben tartotta. 1946 tavaszán a Kisgazdapárt bérelte ezt a helyiséget, s egyúttal a párt-rendezvényeit is itt tartotta. Újjászervezték a községben az Iparos Olvasókört. 1946 január 20-án a kör vezetőséget választott, elnöke Rákász Sándor, alelnöke Kozits Gyula, titkárai Kugler Károly és Pataki Ferenc lettek. Az Iparos Olvasókör, amely 1945 előtt a tagok erkölcsi és kulturális nevelésével foglalkozott, most az újjáalakulás után a demokratikus szellem terjesztését tekintette feladatának. Nem tudták újjáalakítani a községben a Gazdakört, mivel helyiségében a templom végleges felépítéséig katolikus istentiszteletet tartottak. A pártok előkészületeket tettek a községi ifjúsági szövetségekkel egyetértésben az 1948-as forradalom centenáris ünnepségének megszervezésére. A Nemzeti Bizottság elnöke külön felszólította a pártok vezetőit, hogy a működő ifjúsági szervezeteiket erre az ünnepségre készítsék elő. A közös párt és ifjúsági megmozdulásoknak kísérő jelensége volt az, hogy a községben megrendezett kultúresteken, színi előadásokon pártállásra való tekintet nélkül részt vettek. Így megteremtődött az alapja annak, hogy 1947 áprilisában létrejöhetett az 1948-as forradalom centenáris ünnepségének előkészítő bizottsága. Előzőleg 1947 február 2-án a köztársaság kikiáltásának évfordulóján közösen ünnepelt a falu népe. Ugyancsak közös programot adott az ifjúsági szervezeteknek a Május 1-i ünnepség is.136 A népművelési munka a szabadművelődési ügyvezető kinevezése után nagyobb méretű lett. A községnek ugyan könyvtára nincs, mert az 1945 előtti — a Földművelésügyi Minisztérium által a községnek adományozott népkönyvtár — elpusztult a hadműveletek idején,137 de újjászervezésére lépéseket tettek. A Nemzeti Bizottság is fontosnak tartotta a demokratikus szellemtől áthatott, iskolánkívüli népművelést. A szabadművelődési ügyvezetőt, Taba Istvánt a Nemzeti Bizottság üléséire tanácskozó tagként rendszeresen meg is hívták.138 A községben 1937 óta működött egy filmszínház is, amely 248 személyt fogadott be. A Vörösmarty Mozgónak nevezett filmszínház tulajdonosa Réger Ferenc, aki a sérüléseket szenvedett mozgófénykép 4* 51
