Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)

1. Kisláng története

üzem épületet 1945 május végére kijavíttatta, majd a Saxonia gyártmányú vetítőgépet kisebb kiegészítésekkel üzemképes állapotba helyezte. Ekkor azonban még az elektromos áramszolgáltatás szünetelése miatt nem tudta működtetni.139 1946 végén értesülünk arról, hogy van íilmvetítés Kislángon, amelyet tervszerűen bekapcsoltak a népművelés szolgálatába.

1948 nyarán egy képviselőtestületi gyűlésen a kultúrház építését a helyi MDP vezetőség megbízottja sürgetőleg vetette fel. Hiányolták, hogy nincs a községnek olyan befogadóképességű terme, ahol tömeggyűléseket, kultúresteket, táncmulatságokat tudna tartani. A község vezetői a kultúrház felépítését, és ezzel együtt több községi létesítmény megvalósítását a közeljövőre ígérték meg. Így a községi szülőotthon és napköziotthon létesítését már a következő évben szándékuk volt létrehozni. A község ugyan nem rendelkezett készpénzzel, és így főképpen társadalmi összefogással kívánták a fenti létesítményeket felépíteni. Volt a község tulajdonában egy régi uradalmi épület, amelyet ekkor már hasznosítani nem tudtak. Az elöljáróság elképzelése szerint ezt az épületet lebontják, és az abból kikerülő tégla, tetőfa, kő, ablak és ajtómaradványok jól felhasználhatók az építkezéseknél. A képviselőtestület az 1949. évi községi rendkívüli költségvetés terhére erre a célra 40 000 forintot megszavazott.

Hasonló tervekkel kívánták fellendíteni a sportmozgalmat is. Sportfelszerelések beszerzésére és pályaépítésre 5000 forintot ajánlottak meg ekkor, ténylegesen azonban 500 forintot juttattak a hiányos sportfelszerelések pótlására még 1948 őszén. A községfejlesztésre az elöljáróság szép tervet dolgozott ki, de a pénz ezek azonnali végrehajtására még hiányzott.

1949-ben meg akarták valósítani a község teljes villamosítását. Ehhez a község vállalta, hogy évi költségvetése terhére 50 000 forinttal hozzájárul és Soponyától mintegy 8-9 km távolságon a községig felállítja a vezetéktartó oszlopokat. A képviselőtestület ingyen fuvar és napszámos munkát ajánlott fel ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez. Az 1949-es falu-villamosítási tervben szerepelt Kisláng, és ezért szinte mindent elkövettek, hogy a falúban ismét legyen villanyvilágítás. 1950 október 1-én az utcákon hatvan hálózati lámpát szereltek fel, és ezzel a munkálatok első részét be is fejezték. Ekkor azonban csak a falu egy részét villamosították, mert 1952 december 2-án hetven háztulajdonos kérte a villamos áramszolgáltatás beszerelését, és egyben a községi villamosítás bővítését is.

Lépéseket tettek a járdaépítés folytatására. A két háború között keletkézett községi járdaépítési szabályrendelet szerint az építési költség felét a község, a másik részét pedig a háztulajdonosok viselik.

:52