Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
a juttatottak pontos névsorát, a kapott földterületek megjelölésével szerezze be, majd elhatározták, hogy a földosztás kivizsgálására ismét gyűlést rendeznek. A megyei Földbirtokrendező Tanács egyes tagjai későbbi vallomásaikban elmondták, hogy többek között Kislángról lisztet kaptak a községi Földigénylő Bizottságtól.118 1946 elején tisztázódott, hogy a lisztszállításról a község elöljárósága nem tudott, de arra mindenesetre fény derült, hogy az ajándékozás volt az oka a földosztás bizonyos méretű elferdítésének, és ezen keresztül a helyi Nemzeti Bizottság elégedetlenségének is. Ezzel kell kapcsolatba hozni a Parasztszövetség kislángi tagozatának létrejöttét is, amely 1946 március 24-én 39 alapító taggal kezdte meg működését. A parasztszövetség még ez év tavaszán négy tagot küldött a községi képviselőtestületbe, de ez ellen a Nemzeti Bizottság elnöke tiltakozott, mert abba a szakszervezet képviselőin kívül csak a Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok delegálhattak tagokat.119 1946 tavaszán a község tervszerű újjáépítésére dolgozott ki tervezetet a község elöljárósága. Ez része volt Fejér megye újjáépítésének is. A lakóházakat még 1945 őszéig újjáépítették, illetőleg lakható állapotba hozták a tulajdonosok. Nem építették fel viszont a romépületeket, hanem az ezekből kikerült építőanyagot használták fel a további javításokra, a lakóházak és gazdasági épületek végleges felépítésére. Megkezdték a két templom felépítését is, sőt a katolikus templomot már romépületekből kikerülő téglákkal 1945-ben elkezdte építtetni Kemény János plébános. Szerves része volt az újjáépítésnek a gazdasági eszközök, mezőgazdasági felszerelések, állatok beszerzése is. 1946 tavaszán az állatállomány már ötszöröse volt a hadiesemények utáni állatszámnak. A kislángi gazdák Tolna, Zala, Baranya, Vas megyéket keresték fel, ahonnan terményért cserébe állatokat hoztak.120 A közlekedés megjavítása érdekében 1946 március 16-án a képviselőtestületi tagok úgy határozták, hogy Ágoston-Kisláng közötti útszakaszon kisvasutat építenek, amely Kislángot Lepsény állomással kötné össze, és egy hossszabb úttól, a kiscséri 13 km-es útszakasztól mentesülne a község. Az Ecsi-Ágoston-pusztákon keresztül vezető mezőgazdasági kisvasutat a községbe kell vezetni, mégpedig a Fő utcának a Búcsú térnél kezdődő köves útjára. Ezt a vonalat mindössze csak három kilométert fielT építeni, amelyet még községi közmunkával is el lehet végeztetni. A kisvasút állomását a Búcsú térre tervezték, amely a falu északi részén, a Sándor utcából menne ki Ágoston-Ecsi pusztákon át Lepsény felé.121 Felvetődött annak a gondolata is, hogy helyreállítják, majd a községig meghosszabbítják azt a kisvasutat, amely 1945 előtt Tarnócza pusztáról vezetett a kiscséri állomásra, és a hadiesemények idején 50%-os rongálódást szenvedett. Ezt a kislángi lakosok szívesen 47
