Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
• tartozik a képviselőtestület elé, azt az alispánnak kellett jelenteni. Erre hívta fel a képviselőtestület figyelmét a járási főjegyző is. Végül 1946 június 4-én Pók János érdemeit elismerve, elfogadták lemondását, hiszen tény, hogy a legnehezebb időszakban állott a község élén. Ez és a Nemzeti Bizottságban végzett munkája valóban csak elismerést érdemelt. Pók János az 1946 március 16-án tartott képviselőtestületi gyűlésen átadta az elnöki tisztséget Szöllősi Flórián törvénybírónak. Július 13-án a járási főjegyző jelenlétében Kovács Jánost választották bíróvá, aki közvetlenül a hadiesemények előtt viselte ezt a tisztséget.110 Kovács János egyébként a községvezetésben igen jártas ember volt, aki 1921 óta tagja a községi képviselőtestületnek. Megköszönte a bizalmat, de hangsúlyozta, hogy idős ember létére nehéz feladatok megoldása vár rá. Kovács János 1950 január 10-ig volt a község bírája.117 I l|4 A Földigénylő Bizottság utolsó tevékenykedése volt a házhelyek kiosztása, a csereingatlanok felmérése. A Mezőszentgyörgy község határában végbement tagosítás ugyanis az eredeti kiosztást megbolygatta. Ugyanakkor a Gerlóczy-féle birtokból 31 kh földet mentesítettek és adtak vissza a volt tulajdonosnak. Lakóházul a kastély épületét, a gazdasági épületek közül a magtárt, a mezőgazdasági szeszgyár épületét, a volt intézői lakást, egy pajtát, két istállót, a volt kertészházat és a gépészházat jelölték ki számára. Az épületek túlnyomó része romos állapotban volt. A házhely terület céljára igénybevett földeket kártalanították. Minden 100 négyszögöl igénybevett földért 110 négyszögöl csereterületet adtak az érdekelt tulajdonosoknak. Ugyanis az igénybevett ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme 16 aranykorona volt, a csereingatlan kataszteri tiszta jövedelme pedig 20 aranykorona és csak 600 méterrel feküdt távolabb a községtől. A csereingatlant a kálózi határban fekvő ödönpusztán jelölték ki és osztották fel az érdekelteknek. Vörösmarty János és Tóth István részére ugyancsak 1946 késő őszén juttattak földterületeket. Tóth István panaszát elsősorban azért vették figyelembe, mert 6 ellátatlan gyermeke volt, viszont az 1945 évi földosztás során csak 2 hold jutott neki. Most 4 kh földet adnak át Tóth István- részére, míg Vörösmarty János, aki hadifogságból érkezett haza 1946-ban, 2 kh és 800 ölet kapott. A községi Nemzeti Bizottság 1946 április 23-án tartott ülésén a helyi Földigénylő Bizottság munkája ellen további kifogások merültek fel, sőt vádolták a vármegyei Földbirtokrendező Tanács egyes alkalmazottait is, akik állítólag összejátszottak egyes kislángi hivatalos személyekkel, és a juttatásokat ezért az általuk beterjesztett állapotban fogadták el. Ismételten hangsúlyozták, hogy 5—6 tagú családok maradtak föld nélkül. A Nemzeti Bizottság tagjai megbízták a bizottság elnökét, hogy a Földigénylő Bizottságtól 46
