Farkas Gábor et al.: Tanulmányok Kisláng múltjából és jelenéből – István Király Múzeum közleményei: B sorozat 25. (Székesfehérvár, 1964)
1. Kisláng története
Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt és Polgári Demokrata Párt — képviseletéből kell létrejönnie.84 Fontos politikai szerv szerepét szánták a Nemzeti Bizottságnak. A községi képviselőtestület újjáalakításáig annak feladatkörét is el kell látnia. Fejér vármegye Nemzeti Bizottsága azonban csak április 24-én alakult meg, amely a vármegyei önkormányzat újjászervezésének befejezéséig a vármegyei törvényhatósági bizottság, a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és más megyei bizottságok jogkörét gyakorolta, és mint politikai szerv minden olyan kérdésben döntésre jogosultnak érezte magát, amelynek vármegyei vonatkozása volt.85 Kislángon még áprilisban, az alispáni leirat után megalakult a Nemzeti Bizottság, kilenc taggal. Elnöke Kovács János, a község bírája lett. A bizottság irányította a Földigénylő Bizottság munkáját, majd a községi képviselőtestület helyett tevékenykedett. Ebben az időben azonban még Nemzeti Tanácsnak — az 1918—1919. évi forradalmak emlékezete alapján — nevezte magát. 1945 május 5-én újjáalakították a bizottságot. Elnökének Pók Jánost választották meg szavazattöbbséggel. A bizottság tagjai: Butái Sándor, Gráf László, Kéri György, Lengyel Mihály, Magasföldi József, Molnár Imre, Papp János, Szöllősi Flórián és Vass Pál voltak.86 Ekkor a községben a politikai pártok nem épültek még ki, így ezt a Nemzeti Bizottságot is újabb váltotta fel egy hónap múlva. Májusban ugyanis 1200 lakos politikai hovatartozása dőlt el. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete 260, a szociáldemokraták 148, a Független Kisgazdapárt 354, a Nemzeti Parasztpárt 62, a Polgári Demokrata Párt 73, a Szabad Szakszervezetek pedig 303 tagot számláltak. Ekkor kerültek be a Nemzeti Bizottságba Csepregi Márton, Csima László, Dómján József, dr. Hillinger János, Gáspár Péter, Horváth Sándor, Jancski János, Kemény János, Németh János, Reményi Mihály, Rubus István, Sajtos József, Szakács József.87 A kommunista pártban a falu legaktívabb tagjai tömörültek, nagy számú tagságával a döntő kérdések meghozatalakor a Nemzeti Bizottságnak mindig számolnia kellett. A vezetőségi tagok között az elsők között talájuk Gáspár Pétert, Baranyai Józsefet, Réger Ferencet, Metykó Gyulát. Népszerű volt a községben a Nemzeti Parasztpárt, mindenekelőtt a földosztás kérdésében elfoglalt radikális álláspontja miatt is. Vezetői: Szabó Béla, Sajtos József, Hetyei József és Horváth Sándor. A kommunista parasztpárti vezetők a falu egykori nincstelen és napszámos elemeire támaszkodtak. A Községi Földigénylő Bizottság és a Nemzeti Bizottság pedig a helyi politikai hatalmat gyakorolták.88 A kislángi Községi Földigénylő Bizottság április elején jött létre. Tagjai törpebirtokosok, igen kevés földingatlannal rendelkező lakosokból tevődtek össze. A bizottság elnöke Szakács József lett, aki 600 négyszögöl ház-36
